Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Daxer György dr.-tól: A megváltottság és az egyéni felelősség tudatának viszonya az ujabb theologusoknál

1 196 Dr. Daxer György. vallás erkölcsi jellegét feláldozza és az egyéni felelősség tudatát megsemmisíti. Mert amit Böhl még a synergismus veszélyével is ennek megmentésére felhoz, csak azt bizonyítja, hogy δ maga is érzi itt praedestinációs álláspontjának gyengéjét. Ebrard belátta a ref. confessionalismus ezen hibáját és el akarta kerülni úgy, hogy a praedestináció tanát feladta. Csakhogy δ állásfoglalásával megint a közvetítő theológia synergismusához jutott és a ref. álláspontot kérdésünkben mégsem tudta elfogadhatébbá tenni. VI. Hatodik fejezet: A modern positiv theológia. See borg Rein hold (1859—). A modern positiv theol. iránynak megalapítója Seeberg Reinhold, berlini tanár. Seeberg eredetileg az erlangeni theológiából, nevezetesen Hofmanntól indult ki. Dorpatban meg (Dettingen volt a tanára. Az új század fordulóján a „Neue kirchliche Zeitscbrift"-ben (1900. évf. 1. és 2. füzetében) cikksorozatot bocsátott közre, („An der Schwelle des 20. Jahrhunderts"), melyet aztán kiegészítve „Die Kirche Deutschlands im 19. Jahrhundert" (1903.) cim alatt önálló könyv alakjában is kiadott. Dogmatörténete és egyéb történeti művei előtt ezen könyve azért lett híressé, inert ebben hangoztatta (a 307. skk. 1.) először a modern positiv theológia szükségességót és vázolta programmjának alapvonásait. Ugyancsak az új század hajnalán jelent meg Seebergnek egy rendszeres theol. műve: „Die Grundwahrheiten der christlichen Religion" (1902.), mely épúgy, mint Harnack könyve „Das Wesen des Christentums" a berlini egyetem minden fakultásbeli hallgatói előtt tartott előadásokból keletkezett. A könyv ezen eredete magyarázza meg, hogy — mint a szerző előszavában is mondja (IV. 1.) — nem a dogmatika és az ethika kompendiumával van benne dolgunk. Éppen azért nem is találhatunk benne e tudományok minden kérdésére kielégítő feleletet, nevezetesen ami kérdésünkre sem. így hát kapóra jön nekünk Seebergnek a Herzogféle reálencyklopédia 3. kiadásába (2. köt. 541—545. 1.) írt cikke a megtérésről, amely amaz előadásai fejtegetéseinek kiegészítésére alkalmas lehet. Seeberg előadásai közül az első hétben kimutatja a keresztyén vallás igazságát. Azután pedig a következő kilenc beszédben a keresztyén vallás igazságait fejtegeti. A tizenötödik beszédben szó van a keresztyén ember új életének keletkezéséről és fejlődéséről; és itt érinti Seeberg kérdésünket is. Szerinte a hit és a szeretet az egész keresztyénség. Azon cselekedetek és szavak, melyekben Jézus Krisztus