Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Daxer György dr.-tól: A megváltottság és az egyéni felelősség tudatának viszonya az ujabb theologusoknál

A megváltottság és az egyéni felelősség tudatának viszonya. 197 magát kijelentette, az egyházban tovább élnek és mint isteni erő még ma is hatnak ránk. Ez által új tartalmat nyer lelkünk. Erzi Isten hatását, mely a hitet és a szeretetet adja nekünk és a bűnök bocsánatáról biztosít bennünket. Az új tartalom új lelket jelent. Igy tehát Isten, mikor nekünk a hitet és a szeretetet adta, újjá teremtett bennünket, mi újjászülettünk. Csakhogy a lélekkel nem történik semmi a lélek tevékenysége nélkül. Ebben áll szabadságunk. A léleknek új tartalommal való megtöltése is csak úgy megy végbe, hogy ezt az új tartalmat gondolatainkkal, akaratunkkal ós érzelmeinkkel megragadjuk ós magunkévá tesszük. Ez a megtérés. Az újjászületés ós a megtérés egy folyamat. (145. 1.) Ez a keresztyén élet kezdete, az első lelki élmények, melyekben Isten hatalmát érezzük ós országát akarjuk, ez a hit és a szeretet. (14G. 1.) Ezen kezdet után az ige tovább is vezet bennünket. Amily mértékben megnyílik lelkünk valami előtt, oly mértékben vonul az lelkünkbe. Azért a keresztyónséget keresni kell. És miután a kezdet megvan, ezt meg is tehetjük, sőt maga ez a kezdet késztet bennünket a keresésre. Akinek a hit és a szeretet osztályrészül jutott, az nem tehet máskép, mint hogy törekszik utánuk. (147. 1.) Seebergnek a megtérésről szóló cikke némileg kiegészíti ezen vázlatot. Itt hangsúlyozza, hogy a megtérés Isten személyes hatása következtében jön létre ós az emberi személyiségben valósúl meg. Azért nem lehet ama behatás ellenállhatatlan és a megtérés nem jöhet létre a személyes akarat kizárásával. Az újjászületés isteni műveben is csak úgy részesül az ember, hogy személyes elhatározásával ő maga is megtér. Az időt tekintve újjászületés és megtérés tehát rendesen összeesnek, de logikailag véve az első Isten műve, melyből az önelhatározás következik. Emberi analógiák, pl. rábeszélések, azt mutatják, hogy egy erősebb személyiség új eszméket ébreszt bennünk, új célokat tüz elénk s új erőket ad nekünk. De mieink mindezek csak úgy lesznek, ha mi magunk is akarjuk, ha mindjárt ama erősebb személyre megyen is vissza az egész és az ő jóságának adománya az. A megtérésnél is így van. Isten hozzánk jön igéjében s mozgásba hozza szivünket. De az ő adománya is csak úgy lesz a miénk, ha felszabadított akaratunk önként fordul a jó felé. Felesleges tovább követnünk Seebergnek fejtegetéseit, melyekben az eddig kifejtett gondolatokat még egyszer összefoglalja. Akár az előadásokban adott, akár a reálencyklopaediabeli cikk fejtegetéseit nézzük, a szónoki fordulatok mögött valami nagyon világos és határozott állításokat nein találunk. Ott találjuk nagyjában a hagyományos nézeteket, a hittapasztalat tényeinek hangsúlyozását, de ezeknek éleit is a syner-