Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Mayer Endrétől: A rómaiakhoz irt levél
12 Mayer Endre. lehetett velők találkozni s így tárgyat kigunyolásukra találni. „Mi mindennel nem foglalkozott volna Izrael fia a világvárosban szabály szerint ? Kereskedő; pénzváltó, szatócs és házaló volt; de hivatalnok, sőt olykor katona is volt, tudós, költő, ismertető s Nérónak művészetet kedvelő korában még színész és énekes is. Esküt tett a menydörgő Istennek temploma mellett s az udvar gyönyörűségére mythologiai szerepekben szavalta a tragikus trimetereket" *) Mindenhová befurakodtak, mindenből hasznot húztak; tolakodásukkal a legelőkelőbb helyekre is bejutottak ; orkölcstelenségökkel a római ledér ós zülött ifjakkal versenyeztek. Lakásuk eredetileg a Tiberisen túl volt 2); itt laktak piszkos s szegényes viskóikban; itt végezték szertartásaikat, megtartották ünnepeiket, imádkoztak, énekeltek, böjtöltek s megőrizték minden vallásos szokásaikat, akár csak Palesztinában. Város rószök, a ghetto, palesztinai zsidó városhoz hasonlított, melyben szombati napon tilos volt a munka s az ünnepi csendet legfeljebb a zsinagógai lárma ós theologiai bölcsészeti vitatkozások, olykor az ebből támadt verekedések zavarták meg. De nemcsak a piszkos Tiberisparti ghettoban laktak és nem mindig szegénységben és nyomorúságban éltek, hanem a világváros legelőkelőbb utcáin is voltak üzleteik, melyeket a leggazdagabb s legfinomabb rómaiak is felkerestek. 3) Általában Róma üzleteit nagy részt a zsidók bonyolították le s a büszke és gúnyolódó pogányság anyagilag az utált zsidó pénzkirályoknak kegyétől függött. Ez magyarázza meg, hogy sok polgárjogot szereztek ott magoknak. Csodálatos s a zsidó vallás magasztos fensége mellett szól, hogy dacára a sok gúnynak, bántalmazásnak ós gyűlöletnek, mégis nagy számú proselytákat szereztek különösen a nők között, kik által a római társadalomra sőt az államügyekre is befolytak. 4) A proselyták között a legelső családok neveivel találkozunk. A proselytáskodást első sorban a rabszolgaságba került zsidó nők végezték, a kik mint rabszolganők, úrnőikre ily irányban hatottak. Társalgási nyolvök a görög volt; a nagy *) Hausrath i m. III. rész 387. oldal. *) A zsidó háborúkból Pompeius óta a római hadvezérek igen sok zsidó foglyot hoztak magokkal; d·! semmire sem mentek velők, mert vallásukról és ceremóniáikról nem tudták leszoktatni; engedelmeskedésre képtelenek voltak őket szorítani; libertinusokká tették tehát s letelepítették a Tiberisen túl. ') Róma főutcái közül a Mars mezőn laktak sűrűn. A hires Via Appiát Vespasian császár bérbe adta a zsidóknak, a kik ott letelepedtek. Egeria istennő forrás vizében a pogányok nagy megütközésére s bosszúságára ceremoniális mosakodásaikat végezték a zsidók (1. Martialis és Juvenalis satiráit). *) Már Augustus és Heródes s családja jó viszonyban voltak egymással. Poppoea annyira zsidókedvelő (talán proselytanő), hogy zsidó szertartás szerint akart eltemetkezni. A proselyta nők között találkozunk ilyen nevekkel, mint Gens Fulvia, Flavia, Valeria sat. A zsidó coemeteriumokban talált nagy számú sír feliratok tele vannak ilyen nevekkel.
