Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Mayer Endrétől: A rómaiakhoz irt levél
A rómaiakhoz itt levél. 13 számmal fennmaradt zsidó sírfeliratok görög nyelvűek, csak elvétve latinok ; légritkábbak a héber nyelvűek. Itt is a nyugatnak Babylonjában a nagy számú zsidóság között csakhamar ismertté válhatott a Jézus által megkezdett mozgalom, mert a diaszpórában élő zsidók folytonos összeköttetésben állottak az anyaországgal ós érdeklődtek a hazájukban történt események iránt, kiváltkópen, ha azok vallási tartalmúak s irányúak voltak ós a messiási országnak eljövetelére vonatkoztak. Hogy ki s mikép hozta az első hirt Palesztinából ide s mikép terjedt azután a megismerkedés nyomán az evangélium, arról semmi adatunk nincs. Weiss már az első pünkösd ünnepének s később István vértanú megköveztetósének tulajdonítja az evangelium első terjesztését, míg Otto Pál apostol valamely szellemi rokonának, a ki a saját szakálára az apostol tudta nélkül terjesztette itt a páli irányú keresztyénséget; azonban ezek a nézetek mind feltevések, a melyeket nem lehet igazolni. A mennyiben azonban a római zsidók között sok igazán vallásos ember is lehetett, a kiket sem a zsidóság, sem a pogányság ki nem elégített, ellenben a messiási remények folyton élesztették bennök egy jobb jövőbe való bizalmat s a mennyiben a proselyták között is nagy számmal lehettek, a kik idealisabb vallás után áhítoztak, így természetszerűleg ezek között kell keresnünk Jézusnak első híveit. A római gyülekezet minden apostoli vagy apostoli tanítványi igehirdetés nélkül alakult zsidókból és proselytákból. 1) Hogy Rómában keresztyének voltak, annak legelső történeti megemlítését Svetoniusnál találjuk (Claudius caput 25), a ki arról értesít, hogy Claudius császár a zsidókat Chrestus 2) izgató miatt Rómából száműzte („Judoeos impulsore Chresto assidue tumultuantes Roma expulit·') Dio Cassius ugyan csak vallásuk szabad gyakorlására vonatkoztatja ezt a száműző rendeletet, de tudjuk, hogy a zsidóknál ez azonos a valóságos száműzetéssel. 3) Az üldözés a netaláni keresztyénekre is vonatkozott s az evangélium terjedésére kiváló hatása volt. A száműzöttek közül ugyanis igen sokan Göröghonba és Kisázsia partjaira menekültek és ott megismerkedtek a páli u. n. pogánykeresztyónséggel s ha eddig a körülmetélés, a törvény ceremoniális betartása s érdemeket szerző jelentősége *) Ezt a felfogást osztja a prot. theologuson kívül a kath. tudósok egy tekintélyes része is, elvetvén Péter 25 évi püspökösködési legendáját. ') Chrestus = görög Christos = Krisztus; ily betűcsere nem ritka. Vannak azonban irók a kik Chrestus alatt egy ismeretlen zsidót értenek, a ki a zsidókat fellázította volna, a miért azután száműzettek (így dr. Masznyik is), mely esetben alig szabad a római ker.-ekre érteni a helyet. s) Sokan a Rómával szomszédos Ariciaba mentek át lakni s onnan csakhamar visszakerültek a városba. Schürer III. 33. oldal.
