Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Tüdős István dr.-tól: Hányszor volt Jézus Jeruzsálemben

Hányszor volt Jézus Jeruzsálemben. 129 του Σολομώνιος" — vagyis: „lőn Jeruzsálemben egyházi szentelósnels ünnepe

1.) és tél vala, Jézus pedig jár vala a templomban, a Salamon tornácában". (A 40. vers szerint aztán: elméne a Jordánon túl, a helyre, a hol János keresztel vala először és ott monda). . . 10. 12 12-13

: virágvasárnapi út. Ezek azok az evangyéliomi helyek, a melyek Jézusnak Jeruzsálembe meneteléről, jeruzsálemi tartózkodásáról szőlanak. Most vegyük bírálat alá s állapítsuk meg; a virágvasárnapi út egyszerűen csak út-e Jeruzsálembe, vagy pedig utolsó út-e a fővárosba? Vagyis: volt-e hát Jézus virágvasárnap előtt is Jeruzsálemben s akkor valóban utoljára ment-e oda? * * * Első tekintetre is megállapíthatjuk, hogy az evangyélisták túdósításaiban nincs meg az az összhang, a melyet talán kívánatosnak és szükségesnek tartanánk. A Máté és Márk túdósítása egészen szűkszavú, csak épen, hogy ad valamit; ellenben a Lukácsé ós a Jánosé versenyez egymással, sőt a János túdósítása nyilván azt a benyomást kelti, hogy János életének, tanítói működésének számbavehető részét épen Jeruzsálemben töltötte. Az e tekintetben mutatkozó eltérés igen könnyen megmagyarázható abból az egészen közönséges felfogásból is, a mely a két első evangyéliomi túdósítást úgy veszi, hogy azok inkább a túdósításokat adják, ellenben a Lukács szerinti már a külső körülményeket is számbaveszi, a IV-ik evangyéliom pedig szerencsés kézzel igyekszik összehozni a tanításokat és a külső eseményeket, mert úgy van meggyőződve, hogy a kettőnek egyesítése, szoros összefűzése magát a lényegi igazságot emeli, növeli és erősíti. Igy fogván már fel a túdósítások jelentőségét, egyáltalán nem így kell venni a Máté és Márk adatait, mintha azok egyenesen a mellett szólnának: Jézus virágvasárnap először és utoljára volt Jeruzsálemben, annyival inkább nem, mert az meg mindkét evangyélistánál adat, hogy a virágvasárnapi jeruzsálemi út után kiment Jézus Bethániába, a mely 16 futamatnyira volt Jeruzsálemtől s Bethániából vissza *.) Az tyxaCna szót Károli Gáspár „egyházi szentélés

u ünnepének fordítja. Maga a szó szentélést, félavatást jelent, származtatva az „tv" és „xcurüí" két szóból, a melyet aztán némelyek a latin : ,.renovationes" vagy „dedicationes" szóval adtak vissza. A héber szó, amely megfelel ennek, a Π33Π s november 25-ikén szokták ünnepelni, s miért ezt Leusden: „Clavis Graeca" c. könyvének 266-ik lapján olvashatni. (Ultrajecti 1672.). A ma is ismert „Kanuká" zsidóünnep volna ez, emlikezés a jeruzsálemi templom lerombolására s az égve talált tűzre!. . . Theol. Szaklap VII. érf. 9