Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Daxer György dr.-tól: A megváltottság és az egyéni felelősség tudatának viszonya az ujabb theologusoknál

A megváltottság és az egyéni felelősség tudatának viszonya. 105 hanem több tanítványáról is szólhatunk és kutathatjuk, mily feleletet adnak kérdésünkre. 1. Ritschl Albrecht. (1822—1889.)>) Ritschl Albrecht az újkori theologiának egyik legjellegzetesebb alakja. Schleiermacheren kivül egy theologusnak sem volt az újabb időben oly nagy hatása korára, mint neki. Eleinte Hegel philosophiájának hatása alatt állott; a közvetítő theologia azonban nem volt rá hatással. Csak oly határozott egyéniség, mint Baur Tübingenben, birta őt egy ideig befolyásolni. De nemsokára kiszabadult ezen befolyás alól is s akkor kialakult az ő sajátos felfogása úgy a történeti, mint a rendszeres theologiában, amellyel azután (1864 óta) Göttingenben iskolát létesített ős az egész theologiai világra nagykiterjedésű befolyást gyakorolt. Számos irata közül alapvető munkája, a melyben úgy exegetikai, dogmatörténeti, mint rendszeres theologiai nézeteit egységes felfogásban összefoglalva találjuk, a három kötetes .,Die christliche Lehre von der Rechtfertigung und Versöhnung" (1870 skk. 2. kiadás 1882 skk. 3. kiad. 1888 skk. stb.) Ε műnek 2. kiadása szerint állapítjuk meg tanát a mi kérdésünkben. Ismeretes dolog, hogy Ritschl hadat izent a metaphysikának a theologiában. (L. erre „Theologie u. Metaphysik" 1881. c. művét is.) Ez összefügg az ő új kanti álláspontjával, miért is nála kérdésünkre vonatkozólag is csak nagyon kevés tájékoztatással találkozunk. Ebben Schleiermachernek legcsekélyebb vagy jobban mondva semmiféle befolyását sem észlelhetni nála. A bűn érzetével kapcsolatos bizalmatlanság helyébe lépő bizalmat, a hitet, ő szerinte is a kegyelem háida~j&leto ('· m. Hl. köt. 103. 1.) De hogy a kegyelem mikép rníveli ezt, erről keveset hallunk, legfelebb azt, hogy a gyülekezetben (az egyházban) az isten igéje és a szentségek útján leszünk a kegyelem részeseivé. (103. 1.) Azon belső lelki folyamatról azonban, a melyben ez történik, az újjászületés keletkezéséről ós tényezőiről nem szól semmit. (Frank azon pontok közé, melyekről Ritschl nem nyilatkozik, sorolja az üdvelsajátitás módját is. Geschichte und Kritik der neueren Theologie 291. 1.) De hiszen Ritschl erről nem is akar szólani. Ő ugyanis egyenesen kijelenti, hogy „az egyesnek mogigazulásáról többet nem lehet mondani, mint azt, hogy az a hivők gyülekezetében az evangéliom továbbterjedésének és a Krisztus személyes sajátosságának a gyü') Bensow i. m. 63. 1. nagyon keveset mond Ritschlről. L. még Herzogféle reálencykl. 3. kiadás 17. köt. 22 -^4. 1. (Ritschl 0.) és fiától Ritschl Oltótól: Albrecht RUschls Leben 2 kötet 1892. 1896