Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Daxer György dr.-tól: A megváltottság és az egyéni felelősség tudatának viszonya az ujabb theologusoknál

104 Dr. Daxer György. a vallásos életnek az immanens pantheista világnézet szempontjából való megrövidítése, még ba az nem is jut minden képviselőjénél oly határozott kifejezésre mint Biedermannál. Evvel összefügg aztán a vallásos életnek azonosítása a természetes erkölcsiséggel és a kegyelem és rendje mog a természet ós annak rendje közti különbség megszüntetése. A pantheismus következetesen átgondolva mindennek naturalizálására vagyis a naturalismusra vezet. IV. Negyedik fejezet: Ritschl Albrecht és iskolája. Ha sem a közvetítő, sem a liberális theologia felelete kérdésünkre ki nem elégítő, könnyen támadhat bennünk az a gondolat, hogy ezen kérdésre egyáltalán lehetetlennek tartsuk a feleletet. Hátha ez a kérdés olyan térre vezet bennünket, ahol eligazodni, valamit tudományosan állítani már nem is tudunk? Ez Ritschl Albrechtnek álláspontja, melyben egész iskolája ugyan nem, de egyes tanítványai egyetértenek vele. Ritschl azon theologus, aki legjobban igyekezett elzárkózni Schleiermacher befolyása elől. Ezt látjuk kérdésünkben elfoglalt álláspontjából is. És erre, úgylátszik, Ritschl súlyt is helyezett. Ismeretes, mily jelentősnek tartotta egyik találkozását Schleierinacherrel, amely azon utazás alkalmával történt, amikor Schleiermacher Ritschl szüleivel a kocsiban ült, míg ő maga a bakon foglalt helyet. Ritschl fontosnak tartotta annak hangsúlyozását, hogy neki itt szabadabb és messzebbterjedő kilátása volt, mint Schleiermachernek a kocsiban (Alig. ev. luth Kztg. 1896. évf. 41. sz. 963. sk. 1.) Csakhogy ezen elzárkózás már Ritschlnek sem sikerült egészen (L. Seeberg i. m. 290. 1.) s még kevésbé tehették meg tanítványai. Häring pl. dogmatikájában sokszor helyeslőleg is hivatkozik rá és Wobbermin meg egyenesen azt az eszmét pendítette meg, hogy Ritschlt és Schlelermachert magasabb egységben össze kell egyeztetni (L. erre W. James könyvének : „Die religiöse Erfahrung in ihrer Mannigfaltigkeit-' c. alatt kiadott fordításához írt előszavát VII. s különösen VIII. 1.) Nem csoda tehát, hogy Ritschl némely tanítványa kérdésünkben is Schleiermacherhez közelebb álló álláspontot foglal el. Egyébként sokáig úgy látszott, mintha Ritschl iskolája a rendszeres theologia terén meddő maradna. Csak a legújabb idő hozott ezen iskola tagjaitól több rendszeres theologiai művet, különösen dogmatikákat. Azért most már abban a helyzetben leszünk, hogy a következőkben nemcsak Ritschlről,