Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Payr Sándortól: A pietismus paedagogikája

82 Payr Sándor. meg tudta őrizni az iskolák jó szellemét és hírnevét. A harmadik igazgatóról, Francke fiáról ezt már nem mondhatjuk el. Az alapvetőkkel egy időben más helyeken is több kartársuk működött mint tanár és lelkész a pietismus szellemében. így Kortholt Kielben, Bogallen Königsbergben, Steinmetz Bergenben ; Mel Konrád Hessennek volt a Spenere, Enger Breslauban, Reichhard Magdeburgban, Jani Eislebenben, Struensee Halberstadtban, lurik Dessauban, Junker Braunschweigben stb. (Schmidt, Gesch der Paed. 1883. III. 511. L). Szinte Francke szellemében működtek és mint theoretikusok is kiváló nevelők voltak: Lange Joachim Friedrichsvverdenben (1670—1744) „Abhandlung des Schulwesens" művével, Sarganeck (1702—1743) tanár a paedagogiumban, ki először irt az ifjúság titkos bűneiről és különösen Hambach Jakab (1693—1735), ki nagy irodalmi munkássága mellett Jenában és Giessenben neveléstani felolvasásokat tartott. Spener és Francke iránya még a jénai egyetemre is behatolt, ugy hogy pl. Baier tanár, ki később Haliéba került, 1673—1694-ig, Arnd igaz keresztyénségéről olvasott fel privatim et publice. Buddeus Ferenc Jenában volt a , Pietistengeneral", Stolte Ernő szintén jenai pietista. Ez utóbbiak Beer Vilmos pozsonyi tanárnak voltak mesterei. Az árvaház és a hallei egyetem ezerekre menő tanítványai által rendkívül nagy hatást gyakorolt egész Némethon nevelésügyére. Francke intézeteinek szervezetét, szokásait utánozni kezdték mindenfelé, iskolai szabályzatait átvették ; árvaházakat, leányiskolákat, paedagogiumokat és tanítóképzőket alapítottak. Különösen az ifjú állam, Poroszország, mely a hallei egyetemnek oly sokat köszönhetett, igyekezett hálás lenni a nagy mester, Francke iránt s I. Frigyes és i. Frigyes Vilmos, porosz királyok idejében kétségtelenül a pietismus nevelési iránya volt uralkodó a porosz iskolákban. Sőt Francke intézményei e birodalomban még a XIX. század végén is éreztették hatásukat, mint ezt a fentebb emiitett Gossler, porosz közokt. miniszter példája mutatja, ki a hallei árvaházi intézetek mintájára szervezte 1889-ben a középiskolai tanári szemináriumokat. I. Frigyes nagy árvaházakat alapított Königsbergben és Berlinben, I. Frigyes Vilmos Potsdamban. Hasonló intézetek keletkeztek Züllichau, Bunzlau és Langendorf városokban. Még egy Buch Kristóf nevű egyszerű parasztember is Lanzendorfban, Weissenfels mellett Thüringiában árvaházat alapított. (Uhlhorn, Die christl. Liebesthätigkeit. III. 252. 1.) Szint így alapítottak egyesek ingyenes iskolákat is. I. Frigyes Vilmos már állami ügygyé teszi a nevelést, midőn királyi rendeletekkel szabályozza. Poroszországban ő rendelte el az általános tankötelezettséget 1736. (Lajos, anhalti herceg már 1620. körül és Kegyes Ernő, góthai herceg már 1642. megtette ezt a maga országában.) Ugyan ő gondoskodott arról is, hogy az árvaházakkal kapcsolatosan, a hallei