Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Payr Sándortól: A pietismus paedagogikája
A pietismus paedagogikája. 83 minta szerint az arra alkalmas ifjak tanítókká képeztessenek. Aurichban már 1702-ben volt egy, a pietismus szellemében vezetett ingyenes iskola, melyben papjelöltek tanítottak ; s ugyanitt néhány nagyobb fiút is oktattak a szokott tárgyakon kivül a zenében és orgonajátékban is oly célból, hogy később mint tanítók működhessenek. Az 1735. alapított stettini s az 1736. alapított magdeburgi árvaházakkal kapcsolatosan pedig már a tanítóképző szeminárium is, habár kezdetlegesen, de mégis szerszervezve volt. Mind ez a hallei minta szerint és a pietismus befolyása alatt történt. Ezek az üdvös reformok, valamint általában Franckenak egész nevelési rendszere kihatott Szászországra, Württembergs és egyéb német tartományokra. Sok lelkes hive volt a pietismusnak hazánkban. Hähn és Becker által kihatott a hallei irány Austriára. Egyes tanítók Moszkvába (a pozsonyi Büttner Lajos,) Konstantinápolyba, sőt a misszionáriús tanítók Kelet-Indiába is elvitték Francke hirét és szellemét. Az eredetileg oly józan, egészséges s egyházi és bibliai alapon megmaradt pietista irányzat azonban — amint már eredetileg sem volt ment egyes szélsőségektől — csakhamar szertelen túlzásokba és félszegségekbe is átcsapott, Egy előkelő és nagynevű férfiú nyitja meg azok sorát, akik Halléban nevelkedtek ugyan, de Spener és Francke egyenes útjáról letérve, félrebotlottak. Gróf Zinzendorf Miklós volt ez, a hallei paedagogium előkelő tagja, később a herrnhuti felekezet alapítója. Már 10 éves kora óta volt Halléban s így Francke szárnyai alatt növekedett fel. A pietista ecclesiola in ecclesia eszméje neki is tetszett s arra indította, hogy már az intézetben alapított mint 15 éves ifjú egy „Mustármag" nevű egyesületet hasonló főrangú tanulótársaival. Zinzendorf már messze letért az egyházi confessionális alapról és sok tévedés csúszott be hittanába. De egy nagy erénye volt, a fáradhatlan munka egyházi, gyakorlati téren, melyre őt és felekezetét egyetlen nemes szenvedélyük, a Krisztus iránti odaadó szeretet indította. Zinzendorf jellemző éneke : Ich hab nur eine Passion, die ist Er, nur Er. Ebből származtak nagy erényeik, de egyszersmind hibáik is. A herrnhutiak a nevelést is példás hűséggel és odaadással karolták fel. Népiskoláikban a gyermekeket nemük és koruk szerint külön választották, a vallási tárgyakat a lelkész tanította. Különösen az egyházi énekre fordítottak nagy gondot és külön gyermekistentiszteleteket tartottak. Voltak árvaházaik, nevelőintézeteik (Schleiermacher is náluk tanult), missiói házaik és gnadenfeldi lelkész-szemináriumuk ma is fennáll. Nevelési céljuk volt az ifjúsággal megismertetni azt a csendes, boldog, lelki élvezetet, melyet a Jézus véres sebhelyeiről való elmélkedés már itt e földön nyújt. A herrnhuti Krisztus megfeszítésére nem borzadással gondolt, hanem boldogító, édes örömmel. Azt a nehéz harcot, 6*
