Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Payr Sándortól: A pietismus paedagogikája

Λ pietismus paedagogikája. 81 fegyelemnek minden legkisebb ágát-bogát is számba vevő és igazán tapasztalt, gyakorlott nevelőre valló utasítások. Neveléstani művének ide vonatkozó pontjait (16. §.) pedig röviden a következőkbe foglalhatjuk össze. Francke áldaná az Istent, ha a vesszőt teljesen mellőzni lehetne (9. p.), de nagyobb vétség esetén a testi fenyítésre is reá van utalva a nevelő. Ez azonban ne szenvedélyes felindulással (1. p.), vagy a gyermek egészségét veszélyeztető módon (6. p.) történjék. A gyermek érezze ki a büntetés módjából, hogy a tanitó csak magát a bűnt gyűlöli, de a gyermek iránt részvéttel van s csak kényszerűségből nyúlt a veszőhöz (2. ρ.). A büntetés nemeinél is kellő fokozatosságot kell tartani s nem a legsúlyosabbat alkalmazni mindjárt az első esetben (4. p.). Figyelembe veendő a gyermek egyénisége, mert a kemény bánásmód némelyeknek árt, a helyett hogy használna (9. ρ.). A büntetés komolyabb nemeit a szülőkkel való egyetér­tésben kell alkalmazni, mert a gyermek természetszerűen jobban ragaszkodik a szülőkhöz, mint a nevelőhöz s ha észreveszi, hogy szülei nem helyeslik nevelőjének eljárását, akkor hiába való ennek fáradsága (3. p.). Keresztyén szeretet, józan életbölcseség és alapos lélektani ismeret jellemzi e fegyelmi szabályok minden egyes sorát. Sok jó tanácsát ma is megszívlelhetnék a nevelők. Francke összes alko­tásait és becses neveléstani iratait méltóan tetőzte be e fegyelmi szabályzattal. HARMADIK RÉSZ. A pietista nevelés szélesebbkörü hatása és a magyar pietista nevelők. VII. Francke tanítványai és nevelési irányának hatása Némethonban. A józan és túlzó pietismus. Francke intéze­teinek mai állapota. Spener és Francke evangéliomi, józan pietismusának a pae­dagogia terén hű képviselői voltak a Halléban működő első theol. tanárok, u. m. Breithaupt, Anton, Michaelis, Lange, kik a nevelés­tani irodalmat is több becses munkával gazdagították. Ezek ide­jében élte az egyetem és az árvaház aranykorát, európai hírne­vüket ekkor szerezték meg. A tanulósereg úgy özönlött Német­országból és a messze külföldről is Haliéba, mint a reformáció korában Wittenbergbe. Igen tekintélyes számmal ültek Francke és Breithaupt lábainál magyar ifjak is. Francke utódja az árva­házi igazgatóságban Freylinghausen János lett, a mesternek veje és már életében is jobb keze, több árvaházi tankönyvnek irója. Az alapító halála (1727.) után 12 éven át (1727—1739) ez még Theol. Szaklap, VI. évf. g

Next

/
Oldalképek
Tartalom