Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Payr Sándortól: A pietismus paedagogikája

76 Payr Sándor. képévé tette őt forrón érző, nagy szive; ezzel találta ki a titkokat. A pietismus igaz kegyességgel párosult szeretetével sok tekintetben túlszárnyalta a későbbi rationalista philanthropokat is, a kik nagy reklámot csináltak, inkább a vagyonos szülők gyermekeit gyüjték magukhoz, mint az árvákat és szegényeket és egyoldalú intellectualismusra törekedtek. Herder Basedowról mondá, hogy egy borjut sem bizna a kezére. Ha Spener és Francke idejében él, ezekről ezt nem mondta volna. VI. Didaktikai elvek, módszertani eljárás és fegyelem a pietismus iskoláiban. Az erkölcsi nevelésben és még inkább a tanításban Comenius elveihez áll a pietismus legközelebb. Ε nagy paedagogusnak és Franckenak egymáshoz való viszonyáról fentebb már szóltunk. A mit Comenius az anyanyelvre, mint tanítási nyelvre vonatkozólag mondott, azt a pietistáknál is megtaláljuk. Kirekesztették a latin nyelvet a népiskolából, a mely így náluk is igazi schola vernacula volt. A középiskolában is, különösen az alsó osztályokban anyanyelven tanítottak. Az idegen nyelvek grammatikáját német nyelven tanulták s az anyanyelvhez hasonlítva tárgyalták a többi nyelveket. Beszéltek ugyan latinul is, e nyelvnek alaposabb elsajátítása végett, de ez nem volt oly szigorúan kötelező, mint más latin gymnasiumokban. Az egyetemen is tartottak felolvasásokat anyanyelven. Az anyanyelvi oktatást a természetességnek nagy paedagogiai elve követelte meg. Ugyan ebből következett a fokozatosság elve is, mely a növendékek korát, fejlődését, szellemi érettségi fokát tartja szem előtt. Már az elemi iskolában 3 csoportra voltak osztva a gyermekek, az írást, olvasást, sőt a kátét is külön csoportokban tanulták. A katechesisnél különös figyelemmel voltak arra, hogy mint kell tanítani egészen kicsiny, nagyobb és még nagyobb gyermekeket. A fokozatosság elvét s középiskolában oly tulságig vitték, hogy ugyanazon egy növendéket a különféle tantárgyakban tehetségük és előmenetelük szerint más és más szakosztályba soroztak. A tantárgyak sorrendjét is úgy állapították meg, a mint egymást feltételezték, az alapvető tárgyakat tanították korábban, a többit későbben. A földrajzot a történelem előtt s a realiákat a szónoklattan előtt stb. Spener még a főiskolában is 3 osztályba sorozza a theologusokat tehetségük szerint. Ez eljárás már azután a fokozatosság elvének túlhajtása volt a tudományi rendszer egységének a rovására. A pietismus egyik fő jellemvonása volt minden téren a gyakorlatiasság. Ők igazán nem az iskola, hanem az élet számára neveltek. Az árvagyermekeket jövendő élethivatásukra való tekintettel már a népiskolában is külön tárgyakra tanították. A többiek is, lányok és fiúk oly közhasznú kézi munkákban és ügyességekben