Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Márton Lajostól: M. Aur. Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. Aurelius Augustinus De doctrina christiana c. müve exegetikai munkásságának rövid áttekintésével
Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. 55 nyomozni. Változhatatlanságát emeli ki e törvényeknek. A szentírásbeli számok allegorikus, symbolikus értelmezését azonban nála is épúgy megtaláljuk, mint kortársainál. 1) A ki mindezen tudományokat az egy Isten dicsőségére és szeretetére fordítani nem akarja, jóllehet tudja, hogy tőle van minden, az tanultnak látszhatik, de bölcs nem lehet. Azt az intést intézi az ifjakhoz, hogy semmi tudományt, mely a Krisztus egyházán kívül gyakoroltatik, gondtalanul ne kövessenek, hanem józanul és szorgalmasan különböztessék meg, és a melyekben eltéréseket, tévelygéseket, sőt a daemonokkal való viszonyt találnak, azokat vessék meg. Ne törődjenek az emberek felesleges ós hivalkodó intézményeivel sem. Ellenben a melyek a társaságbeli együttélésre hatnak (törvények), az élet szükséglete miatt megtartandók. A föntebb külön-külön tárgyalt (s most újra összefoglalt) tudományokon kívül a pogányoknál mást tanulásra érdemesnek nem talál. Mindezekben meg kell tartani: ne quid nimis! Különösen a testi érzékletre tartozók „volvuntur temporibus et continentur locis." A filozofusoktól, főként a platonikusoktól nem kell félni, hanem a mi igazat és a mi hitünkhöz alkalmazhatót mondtak, el kell tőlük, mint jogtalan birtokosoktól venni s a mi használatunkra követelni. Miként u. i. az egyiptomiaknak nemcsak bálványaik és súlyos terheik valának, melyektől Izráel menekülni óhajtott, hanem arany, ezüst edényeik, ékességeik és ruháik is, melyeket az egyiptomiak maguk kölcsönöztek oda Izráel népének, nem sejtve, mi történik; ez pedig kijőve magával hozta Isten parancsából (Ex. 12, 3 5. 3 6.) azokat, mikkel az egyiptomiak nem jól éltek: úgy a pogányok tudományai is nemcsak színlelt és babonás koholmányokat ós felesleges terheket tartalmaznak, melyeket nekünk, mikor Kr. vezérlete alatt a pogányok társaságából kijöttünk, meg kellett útálnunk, hanem szabad tudományokat is, melyek az igazság használatára alkalmasak, és hasznos erkölcsi parancsolatokat, sőt magának az egy Istennek tiszteletéről is némely hasznos dolgokat. Ezek a pogányok aranyai és ezüstjei, melyeket nem maguk teremtettek, hanem csak előástak és velők a daemonok kedvére perverzül és jogtalanúl éltek. Ezeket a ker. ember most az evangelium predikálásának hasznára tartozik fordítani. A ruhát, vagyis az emberi intézményeket is, melyeket a pogányok alkottak, mivel az emberi társaságnak szük') Pl. Mózes, Illés, Jézus 40 napos bőjtölését e szára elemzéséből lehet szerinte megérteni. 40 négyszer 10-ből áll elő. A négyes szám uralkodik az idő (év, nap) változásaiban. A tizes pedig a teremtő és teremtmény száma. A teremtő u. i. trinitas, a teremtmény pedig lelke szerint: cor, anima és mens, teste szerint pedig a 4 elemből áll. Ez még játéknak is sok.
