Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Kováts J. István dr.-tól: A Nirvána
A Nirvána. 243 Nem is csuda, hogy a nirvána értelmének megállapítása körül ily nagy irodalom keletkezett : — mint St. Hilaire mondja — tényleg könnyebb megmondani, hogy mi nem, minthogy micsoda.') Ezért mielőtt rátérnénk arra, hogy mi minek tartjuk a nirvánát, mi előtt fölsorolnék a nézetünk mellett szóló közvetett ós közvetlen érveket s ezzel kapcsolatban rámutatnánk arra, hogy a nirvána és a keresztyén örökké élet két merőben ellentétes fogalom: lássuk előbb a nirvána helyes értelmének megállapítása körül fölmerülő nehézségeket s a nirvána jelentése körüli vitatkozások rövid történetét. I. A nirvána mibenlétének szabatos megállapítása több akadályba ütközik. A buddhizmus megalkotója, családi nevén Gotama, vallási nevén Buddha a természetfölötti világ s a földöntúli élet nagy kérdéseivel nem foglalkozott rendszeresen. A mennyiben foglalkozott volna is vélük tanításaiban, a fönnmaradt szent könyvek mind kései följegyzések s különböző korokból erednek, úgy hogy azokban a mester tanítása többszörösen átdolgozva s a különböző korok fölfogásához alkalmazva áll előttünk. A századok folyamán a nirvána fogalma bizonyos változásokon ment át. Egyes vidékeken a nép előbbi vallási rendszeréből vett képzetek vegyültek belé. Lássuk ezeket egyenként. Buddha természetfölötti világról, földöntúli életről nem igen tanított. Arra nem is gondolt, hogy azok nagy kérdéseit szigorúan körvonalozott tanokba foglalja. Rendszeres metafizikát avagy eschatologiát nem alkotott. Ilyen, inkább elméleti jellegű kérdésekkel nem foglakozott, inkább csak gyakorlatiakkal. Nem annyira új vallást, mint inkább új erkölcstant tanított: a megigazulásnak új, tisztább ós nemesebb útját hirdette. Egész vallási rendszere a gyakorlati erkölcsi életre vonatkozó szabályokból áll. Már a kiváló dán tudós: Trenckner is rámutatott arra, Spence Hardy : Eastern Monachism 280—309 11., u. es. t. : Legends and Theories of tbe Buddhists 169—174 11.; Bigandet: Legend of Gaudama. .. . 320—323 11. ; Max Müller több művében, igy Rogers : „Buddhagosha's Parables"-hoz irt előszavában, Chips from a German Workshop I. 247—250, 280—290 11 ; stb. Kellogg : The Light of Asia and the Light of the World 248—268 11. ; Ryhs Davids több művében, így Buddhism.... 110—119 11., Hibbert Lectures (1881) 100, 161 -162, 253 11., American Lecturus (1897 6) 160,164—176 11.; Trenckner: Miiinda 424 1. ; Röppen: Die Religion des Buddha I. 306-309 11.; Oldenberg: Buddha, sein Leben, seine Lehre, seine Gemeinde 273 -276, 307—336, 386-387 11.; Kovács Ö.: A vallásbölcsészet kézikönyve 1. 116-125 11. ') Avertissement sur le Nirvana Bouddhique 10 1. 16*