Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Kováts J. István dr.-tól: A Nirvána

244 Dr. Kováts J. István. hogy a buddhizmus felelet nélkül utasítja vissza azt a kérdést: van-e folytatása az életnek a halálon túl ?') A buddhizmusról írt újabb könyvek egyik legkitünőbbikének szerzője, Oldenberg is rámutat arra, hogy Buddha eschatologiája agnosztikus. A buddhizmus ebben a tekintetben érintkezik azzal — az elmúlt évtizedekben annyira előtérbe nyomuló — modern, agnosztikus irányzattal, mely azt vallja, hogy megismerő tehetségünk fogyatékossága folytán bizonyos kérdések megoldhatatlanok maradnak számunkra. A buddhista hivatalos tan is úgy állapította meg, hogy Buddha nem tanított semmitsem arról, vájjon a szent életű ember él-e a halálon túl, vagy nem ? Az igazi tanítványt békében hagyja ez a kérdés: nem izgatja

2). Sőt az ősi gyülekezetben érvényes tan egyenesen meg is követelte a hívőktől, hogy mondjanak le annak a tudásáról, vájjon a teljesen megszabadított ember létezik-e, vagy nem? Elégedjenek meg azzal, amit a mester kinyilatkoztatott. Ezt mondja maga Buddha is Málunkyáputtá-nak, ki megütközését fejezi ki előtte afölött, hogy éppen a legfontosabb és legmélyebb kérdések egész sorára nem ad feleletet. Örökké tartó-ó a világ, avagy időben határolt? Végtelen-é a világ, vagy véges? Él-e a tökéletes ember a halálon túl? Buddha elismeri, hogy ezekről tényleg nem tanított. Úgy igyekszik a dolgot föltüntetni, mintha ő maga belátna ezeknek a titkoknak a mélyébe, de nem tartja sem kívánatosnak, sem szükségesnek, hogy azokról nyilatkozzék. Most sem ad azokra választ a kérdezősködő tanítványnak, hanem azt mondja néki: „Mondtam-e néked, Málunkyáputtá, légy tanítványom s meg foglak tanítani arra, örökké tartó-e a világ, vagy nem, határolt-e a világ, vagy végtelen, ugyanaz-e az élet mint a test, vagy attól különböző, túléli-é a tökéletes a halált, avagy nem? . . Egy hasonlattal világosítja meg, miért nem tartja szükségesnek, hogy ezekről a kérdésekről nyilatkozzék. Egy embert mérgezett nyíl talált. Barátai és rokonai egy híres orvost hívtak. Mi lett volna, ha a beteg most azt mondta volna: addig nem hagyok a sebemhez nyúlni, míg meg nem tudom, miféle az az ember, aki engem meglőtt: nemes ember-e, avagy brahman, vajszya-θ vagy sudra

3) ? Vagy ha azt mondta volna: nem hagyom addig ') Miiinda 424 1. 2) L. Oldenherg: Buddha, sein Leben, seine Lehre, seine Gemeinde V. kiadás 324—326 1. az Anguttara Nikáya IV. kötetének 67—70 lapjai alapján. Ez a könyv az ősi buddhisták hármas szentkönyvének: Tripitaka (= három kosár) második csoportjába, a Nikáyák közé tartozik, melyek a lajkusok számára való beszédeket tartalmazzák. s) A különböző kasztokhoz tartozók elnevezései. Brahman = az első, a papok-, vajszya = a második, a harcosok-, sudra pedig = a harmadik, a kereskedők kasztjába tartozó.