Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Könyvismertetés

Könyvismertetés. 237 tása Zakariásra Gábriel angyalnak hatása volt. Ez autosuggestióból származó visionárius hallucinatio megdöbbenti Zakariást, s igy ideiglenes némasága orvosilag is lehetségesnek ismerhető el. A gyermek némának megjósolására — úgymond — már sokszor volt példa, Erzsébet késő vénségében való foganása ellen az orvosi tudomány mit se tud felhozni. Tudományos szempontból Jézus parthenogenesisét illetőleg sem mellette, sem „ellene" nem hozhat fel érveket. A Szt. Lélek létezését — spiritiszta jelenségek hatása alatt — elfogadja, de természetesen az ó' szent lelke nem a keresztyén Szent Lélek, hanem „a testi érzékkel nem érzékelhető erő, mely emberfeletti módon intelligens és az embert, mint a maga mivoltában gondolkodó lényt respektálja s tőle különváló". A pásztorok látomását nem tömeges érzékcsalódásnak, de tömeges „távolbalátásnak" tartja, ami mindenesetre nagyon is modern hypothesis. Jézus gyógyításait — mint nem csodákat — a mai orvosi tudomány tapasztalataival igazolja: a hysteriás betegek s ördöngösök meggyógyulásának oka Jézus suggestiója s a betegek nagyfokú autosuggestiója (hite) volt s ez alapon „Jézus gyakorlati ügyessége a suggestiv terapia tudományában messze fölötte áll minden idevágó modern tudásunknak s képességünknek". Ezzel azonban szerző semmi ujat nem mondott. Módszere különben az, hogy amit kézzel foghatólag az orvosi vagy természettudomány alapján megmagyarázni nem tud, ahhoz csekély jelentőségű analógiát keres s ennek a meghosszabbítási vonalába, vagyis tökéletesebb fokára, helyezi a Jézus által eszközölt s megfejthetetlen csodákat. Csakhogy itt jut a szerző önmagával ellentétbe, mert amikor e „meghosszabbítási vonalon" Jézus minden csodatettét valóságnak veszi, akkor már nem a természetbúvár szól belőle, hanem — a hivő. PL: Jézus lecsendesíti a tengert. Ezt a tényt is elfogadja s magyarázza a maga módja szerint. Szerinte u. i. ha komoly tudósok puszta akaratnyilvántartására, minden érintés nélkül, az asztal felemelkedhetik a gravitatio törvényének csúfságára, sőt a mérlegre állítva veszthet vagy nyerhet súlyában ugy csak a tények „meghosszabbítási vonalába" kell állítanunk Jézus akaratnyilvánítását s megérthetjük rationális alapon a csodát. Hogy ez nem „magyarázat" vagy „megoldás", az nyilvánvaló dolog, mert ha hiszünk Jézus csodáiban, úgy meghosszabbítási vonal nélkül is hivők vagyunk, ha pedig nem hiszünk, ugy a mi meggyőződésünk megváltoztatására absolute semmi komoly jelentősége sincs a mozgó asztalnak, — hátha még annak lehetőségében kételkedünk is! Ker. János kételkedését is a spiritismus alapján szeretné megérteni: Ker. János oly medium lehetett, ki a saját productumában — a fehér galamb látományában — abnormis módon nem hitt. Hogy micsoda értéke van e hypermodern hypothesisnek, azt ki-ki könnyen eldöntheti önmagában.