Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Payr Sándortól: A pietismus paedagogikája

186 Payr Sándor. könyvecskékből, melyekben a perikopák voltak összegyűjtve. A mai nap szokásos „bibliai történetek" külön összeválogatva még nem voltak, jóllehet Hübner hamburgi tanár kétszer 52 váloga­tott bibliai históriái 1714. már megjelentek. Nyelvünkre azonban csak később fordították le. Bárány János püspök 1756. évi In­structiójában a káté mellett a „dicta sacra, sacrasque históriás" is az elsőrendű tantárgyak közt sürgeti. A biblia ismertetéshez Sar­torius Szabó adott némi segédeszközt 1747. a kátéjához csatolt 22 lapnyi szöveggel, melynek cime: A szentírásbeli históriáknak rövid leábrázol tatások. (Lásd az irodalmat bővebben: Magy. Pietisták 57. 1.). Az egyháztörténet még nem foglalta el megillető helyét a pie­tista iskolákban. Ε tárgyból kézi könyvük nem volt, legfeljebb diktálás után tanulhatták. De nagy gondot fordítottak pietista nevelőink az egyházi ének tanítására. Ők maguk is szorgalmas énekszerzők és énekgyüjtők voltak. A magyar evangélikusok külön énekes könyve, az u. n. Zengedező Mennyei Kar (a, nép nyelvén: ó graduál), melynek első kiadásában (Lőcse 1696.) Ács Mihálynak van legtöbb része, főként Torkos, Bárány, Vásonyi és Sartorius buzgólkodása által növekedett oly vastag, értékes és népszerű könyvvé. Bárány püspök Instructiója szerint a gyermekek nem­csak a dallamokat tanulták meg, hanem az énekszöveget is be­emlékelték. Végül a pietisták érdeme, hogy hazánkban a külön konfir­máció oktatást is Spener és Francke példájára meghonosították. Bárány György már 1735. előtti gyakorlatára hivatkozva mondja : „Igen hasznos dolognak tapasztaltam lenni, hogy ha az ember minden esztendőben legalább kétszer p. o. húsvét és Szent Mihály nap tájban vagy máskor öt vagy hat hétig mind az helységben, mind a szomszéd falukon levő gyermekeket rösszeszólétván azo­kat mindennap kétszer katekezálja és igv az Úr vacsorájához való méltó járuláshoz készíti és ahoz készen ereszti. (Katechetika 22. és 42. §.). Bárány János püspök is meghagyja az egyházlátogató espereseknek : „Introducenda per ecclesias praeparatio primum accedentium ad Sacram Coenam per R. D. Fratres, sedulo et sufficienti tempore instituenda". (Instructio.). Serpilius Keresztély soproni lelkésznek 1714-ben az urva­csorához készülőknek oktatása végett német nyelven irt rövid kézi könyvecskéje, melyet a konvent adott ki s a szegény gyer­mekek között ingyen osztott ki, bizonyára a pietismus hatása alatt készült. (Müllner, A soproni főtanoda tört. 1857. 58. 1.) Magyar nyelven is jelent meg elég korán ily konfirmációi köny­vecske, melyet Bód P. és Haan L. szerint Miletz Illés, a fentebb említett pozsonyi lelkész fordított németből és adott ki Lipcsében 1736. Cime: „A' Bárányoknak az ő Jó Pásztoroknak karjaira való Egybengyüjtetések, Avagy Bátorságos és egyenes Vezérlés, miképen

Next

/
Oldalképek
Tartalom