Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Payr Sándortól: A pietismus paedagogikája

A pietismus paedagogikája. 187 kellessék az Ifjú Keresztyén embereknek az Ur Vacsorájához való első járulásokban magokat a Jézus Krisztusnak ajánlani és szentelni ... a Magyar Ekklesiákban való Ifjúságnak és más együgyűeknek hasznokra Magyar nyelvre fordíttatott. 1736 esztendőben." 55 kérdés, a végén alkalmi imádságokkal (16-od rétű 104 lap). 6. A pietismus hatása a magyar népiskolákra. Kétségtelen, hogy pietista lelkészeink és tanítóink az elemi oktatásnál a hallei árvaházi népiskolákat vették mintáúl. Ugyanaz a szellem, ugyanaz a beosztás, ugyanazon tantárgyak és ugyanazon módszer volt uralkodó a pietisták iskoláiban is. Bizonyságaink is vannak erre nézve. A fentebbi „Panoplia Catholica, Lelki Fegyverház" c. diktumos könyv mutatja, hogy a pietisták a népiskolai növendékeket nálunk is 3 osztályra elkülönítve tanították épen úgy mint Halléban. A szentirásbeli helyek ugyanis e könyvecskében 3 különféle csillag- és keresztjegygyei vannak megjelölve és a szerző a könyv végén ezt az utasítást adja a tanítónak : „ * Első classis amely az Ábécét tanulóké. 4- Második classis azoké, akik a betűket összveszedegetik. ± Harmadik classis azoké, akik könyv nélkül tanulják a katechismust." Ez osztályozásból látjuk, hogy úgy az irást és olvasást, mint a vallási tárgyakat három fokozatos csoportban tanulták. S ez osztályok ugyanazok voltak, mint a halleiak : 1. a betűk neveit tanulók 2. syllabizálók és 3. folyékonyan olvasók. Ε hármas felosztás a többi tárgyaknál is megvolt. Bél Mátyás még a gymnasium alsó (sexta) osztályában is 3 csoportot (alphabetisták, legentes, parvisták) különböztet meg. Főtárgy volt a népiskolában itt is a vallásoktatás amaz ágazatok szerint és oly tankönyvek használatával, melyeket az előbbi fejezetben soroltunk fel. Itt tehát oda utalunk vissza. Bárány az ő katechetikájában is külön megemlíti a vallástanulók 3 osztályát: 1. együgyűek 2. középszerűek 3. értelmesebbek. (18. §.). A többi szokott tantárgy: olvasás, írás, számolás és ének. A reális tárgyakról is megemlékezik ugyan Bárány magyar neveléstanában, de hogy valósággal tanitották-e ezeket már a népiskolában, arra nézve nincsenek adataink. „Geographiai mappákat avagy ország tábláit a keresztyén praeceptor is nyugovó óráikban nagy gyönyörűségekre adhat elő a gyermekeknek" — mondja Bárány. S ajánlja továbbá, hogy jó volna a gyermekeket sétáltatni is kertben és mezőn nyugvásul s ilyenkor lehetne őket a füvek, fák, virágok nevére és erejére tanítani. Tehát a reáliák itt is mint recreationalis tárgyak szerepelnek. Sartorius az erkölcsi és illemszabályokat is meghonosította a népiskolában. Rambach után irt „Gyermekeknek kézi könyvecskéjek" c. művecskéjének egyik része épen ,.A gyermeki díszes külső erkölcsöknek száz reguláit" közli. Ebből tanulták a gyermekek, hogy mint viseljék magukat otthon, más házában, az utcán, iskolában, templomban stb.