Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Márton Lajostól: M. Aur. Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. Aurelius Augustinus De doctrina christiana c. müve exegetikai munkásságának rövid áttekintésével

168 Marton Lajos. még mindig nem jött meg az asszonynak. Innen a tévelygése, mely azonban nem törvényes férj, hanem csak kedves. 19.20. v. Kezd megjönni a férj, de még nem teljesen. Még csak prófétának tartja az Urat. A zsidók és samaritánusok régi viszálya tárgyában kérdi őt. A zsidók a Salamon templomában (?) imádták Istent, a samaritánusok a hegyen, hol hajdan a zsidók ősei is imádták. (Nem nevezi meg a Garizim hegyén épült templomot.) 21. s köv. v. Eljő az óra, azaz az ekklésia, melyben lélekben is igazságban imádják az Istent. Csodálatos dolog ez: a magasságban lakik és az alacsonyakhoz közelget. Ne a magas hegyre törekedjél hát, mert nem a felemelkedésben, hanem a megalázódásban, nem a külső templomban, hanem a benned levő templomban közeledik hozzád az Isten. Nos adoramus, quod scimus etc. a zsidók nevében mondatik, de nem minden zsidóéban, hanem a milyenek a próféták, apostolok és kegyesek. Már az asszony is kezd eszmélni, bár még nem ismeri fel a vele beszélőben a Messiást. Itt megmagyarázza e szó értelmét s egybeveti héber, latin, görög és pún nevét (punice Messe dicitur ungue) s megjegyzi, hogy a héber, pún és syr nyelv rokon. Krisztus kijelentésére elhagyja az asszony vedrót, mert már nem közönséges vízzel, hanem azzal az élő vízzel ldván jóllakni — és siet az evangéliomot hirdetni. Már megjött a férj, az értelem. Tanulják meg ezt, kik evangelizálni akarnak. — Ez erőszakos allegorizálásban elvész ez elbeszélésnek hatalmas főgondolata egyéb szépségével együtt. Merőben más, szövegszerű, szép és rövid a 33-ik tractatus, mely a 8. fejezetből Jézus és a bűnös nő történetét fejtegeti. Kisértették őt ellenségei, hogy vádolhassák. A törvény a házasságtörőt kövezéssel sújtja. A törvény igaztalan dolgot nem parancsolhatott, ha valaki mást mondana, igaztalan lenne. Mondák tehát magukban ellenségei: Igazmondónak tartják őt, kegyesnek is látszik, a justitia szempontjából kell hát neki gáncsot vetni. Ha azt mondja e nőre: köveztessék meg, nem lesz kegyelmes; ha pedig azt mondja: bocsássuk el, nem lesz igazságos. Ez utóbbi esetre számítottak s ekkor mint törvényszegő ellen kész a vád. És mit felel az Úr? Nem mondja: ne köveztessék meg, mert ez a törvény ellen volna; nem mondja azt sem : köveztessék meg, mert ez kegyelmessége ellen volna. Ujjával ir a földön. Mit jelent ez? Isten ujjával íratott a törvény, de a keményekért kőbe. Az Úr már a földön ir, mivel gyümölcsöt keres. Felelete pedig az igazság szava: bűnhődjék a bűnös nő, de ne a bűnösöktől, töltessék be a törvény, de ne a törvényszegőktől. És mi történt? A vádlók magukba szállnak. Eddig csak a házasságtörő nőt látták, magukba nem tekintettek. Most magukba tekintenek — és ott hagyják az asszonyt szörnyű