Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Tüdős István dr.: Keresztelő János
2 Tüdős István dr. bámúlatra ragadja egész lényünket jellemének szilárdságával, tisztaságával, valódi szeplőtlen voltával s sajnálatunkat ébreszti fel szomorú végsorsával. Ez alakot akarjuk közelebbi megvilágításban bemutatni, a ki mindenesetre megérdemli, hogy foglalkozzunk vele, — megérdemli, hogy szereplésének egyes mozzanatait tanulmány tárgyává tegyük. Annyival is inkább, mivel eddigelé önálló magyar tanulmánynak nem képezte feladatát a vele való foglalkozás. A mit Stromp László a Budapesti Szemlében (1901-ben) írt, egészen más irányú, mint az, a mi e sorokban célozva van, mert az a Suderman H. „ Johannes" színmüvének megjelenése alkalmából irt „felvilágosító" közlemény, ellenben ennek más a célja s rendeltetése. I. Az újszövetségi irók közül Lukács evangélista nyújtja a legtöbb adatot K. J.-ra vonatkozólag. Irata első részében egész körülményesen tárja elénk származásának történetét. Ha előadásából elhagyjuk a csodás dolgokat, melyekkel jónak látta az ismert adatokat kiszínezni csak azért, hogy K. J. személye annál méltóbb legyen ahoz, a kinek „arca" előtt elküldetett, előttünk fog állani a K. J. születési története egészen elfogadható alakban. Azokat a csodás mozzanatokat bátran mellőzhetjük, mert nem egyebek, mint hallgatólagos párhuzamba állitások különösen a Sámson és Sámuel történetével. Mint ezeknek, úgy K. J.-nak a születése is olyan körülmények között történik, a melyeket a legenda állit elő, hogy maga a személy annál nagyobbá, annál tiszteltebbé váljék. Kihámozva azért a tiszta magot a körülvevő hüvelyből K. J. születésére vonatkozólag a következő adatokat lehet elfogadnunk, mint a melyek ellen kifogást nincs okunk emelni: Atyja Zakariás volt. Papi hivatalt viselt s mint ilyennek az Áron családjából valónak kellett lennie. Az Áron két fiának nemzetsége közül a tekintélyesebbnek, Eleázárnak az utódja s ivadéka volt, kinek családjából Dávid, mikor a 24 papi rendet megalkotta, 16-ot vett fel, mig az Ithamár családjából csak 8 jutott be a jelzett rendek közzé (Krón. I. 24 2-4.) Az Eleázár fiai között találjuk a 8-ik helyen Abiát, a kinek a nemzetségéből valónak mondja Lukács Zakariást. Ez az Abia tehát nem tévesztendő össze a Roboám király fiával, kit Maaka, az Absolon leánya s Roboám legkedvesebb felesége szült. Anyja Erzsébetnek van nevezve Lukácsnál, ki őt az „Áron papnak leányai közül való"-nak mondja. A név emlékeztet magának Áronnak felesége nevére, ki Elisaba volt, Aminadab leánya, Nahassonnak huga s négy fiút szült: Nádábot, Abihut, Eleázárt és Ithamárt. (Π. Móz. 6 2 S.) A szülékre vonatkozó adatok ellen nincs okunk kifogást tenni. Annál homályosabb azonban az a kérdés, hogy hol lakott Zakariás és Erzsébet?
