Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Tüdős István dr.: Keresztelő János

Keresztelfi János. 3 Erre a kérdésre a körülményesen iró Lukácsnál csak ennyi útbaigazítást találunk: „mi/cor fellcelt volna Mária azokban a napokban, élméne a hegyes tartományba nagy sietséggel Júdának városába és beméne Zakariásnak házába és köszönté Erzsébetet" (Luk. 1 3

9.) és „Júdeának hegy között való egész tartományában kihirdettetének mindazok a dolgok"· (t. i. Zakariás némasága, K. J. fogantatása, majd születése. Luk. 1 6

5V Lukácsnak e két adatából volna tehát megállapítandó, hogy hol lakott Zakariás és Erzsébet, hol született Keresztelő János?

1) Mária názáreti lakos volt, a mint Luk. 1 2

B. bizonyítja, vagyis Galileában lakott. Innen ment „nagy sietséggel" „a hegyes tartományba, Judának városába." Egy más tartományba kellett mennie, ha meg akarta látogatni Zakariásékat, a kik „hegyes" vidéken, „Júda város"-ban laktak. Az a kérdés már most, hogy ebben a „hegyes tartomány"ban, Júdeában, hol volt a Zakariásék lakhelye? Ha egyszerűen úgy vesszük a dolgot, hogy Juda városa alatt valamely e tartománybeli hely értendő, akkor nem kell keresnünk, hanem azt mondjuk: ott laktak Zakariás és Erzsébet Júdeában ! . . . De ez természetesen határozatlanságra mutatna. Ha a „Júda városa" alatt „Júdának a városa" és pedig „fővárosa" volna értendő, akkor Hebron volt K. J. születési helye, mint amely város a Jósué 14 ]s

!. 13. szerint, valamint ugyancsak Jósué 21 n. szerint is Kálebnek, Jenufé fiának lett örökségül adva, mely a Júdának hegyén feküdt s abban az időben, mikor az osztozkodás volt, Kirjáth-árbát nevet viselt Arbáról, ki „nagy ember volt az anakimok között". (Jósue 14 15). Maga a város egyenesen a „gyilkosok mentségének városa" volt s mint ilyen előkelő helyet foglalt el (Jós. 21 ,

3.). De hát csakugyan Hebron értendő-e „a Júda városa" alatt? „Csak feltevés" — mondja Keim „Geschichte Jesu" c. müvében

2) — hogy a „Júda városa''alatt a leginkább eként neveztetni szokott „Hebron u-t, e dél-júdeai várost értik. Természetes, hogy feltevés, mert úgy gondolkoznak, hogy ha Hebronról volna szó egész határozottan, akkor a görög szöveg igy szólna: „εις τψ ηόλιν 'Iovdaholott csak igy szól: „εις πάλιν Ίουόα." Mint feltevés aztán épúgy megállhat, mint a fentebbi, mert bizony a „την" szócska igen könnyen kimaradhatott a szövegből. Azonban van még egy harmadik feltevés is, amely a „Júda városa" alatt „Juta", „Jutha", vagy „Jutta" városát érti, mely *) Nem tartom a magamrészéről fölveendőnek a Luk. 1 „. ezen kifejezését „Elméne (Zakariás) házához-, mert szerintem ez csak arra vonatkozik, hogy miután a templomi szolgálat ideje letelt, Zakariás visszatért hajlékába. Vagyis a görög szöveget : „απήλ&ιν ι/ς τϋν olxov αντον" nem értem úgy, hogy valahonnan más helyről, más faluból, vagy városból tért volna haza Zakariás. *) III. k. Zürich 1875. 122. I. 1*