Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Payr Sándor: A pietismus paedagogikája

A pietismus paedagogikája. — Kiváló tekintettel a magyar pietista nevelőkre. — 2. Francke középiskolái. Franckenak az ő elemi iskolái oly jó hírnevet szereztek, hogy előkelő nemes családok is tőle kértek nevelőket. S mivel nem tudott elég házi tanítót adni, azért azt tanácsolta a szülőknek, hogy küldjék gyermekeiket hozzá Glauchába s ő majd gondoskodik fiatal nevelőkről, akik a mellett hogy tanulnak, egyszersmind tanítani is fognak az ő utasítása szerint. Az előkelő, nemes ifjak nagy számmal gyülekeztek Francke köré. Eleinte magán családoknál voltak elhelyezve ötével-hatával, egy-egy theologus felügyelete alatt, 1700-ben az árvaházban kaptak helyet, 1713-ban pedig külön helyiség épült számukra. Igy keletkezett 1695 óta a paedagogium, mint nemes és vagyonos ifjak nevelőintézete bennlakással egybekötve. Ez intézetnek a porosz király, I. Frigyes 1702-ben külön szabadalmat s paedagogium regium nevet adott. Ebben a tanítás a mai középiskolainak volt megfelelő, a gyermekeket rendszerint 10 éves korukban hozták ide. A paedagogium első inspectora Freylinghausen volt, Francke jobbkeze s 1715 óta veje. Francke e nevelő intézettel a németektől annyira kedvelt nemesi iskolákat (Ritterakademie) akarta pótolni és részben utánozni. Kiváló gondot fordítottak a francia nyelvre és az előkelők körében otthonos illemszabályokra. Az intézetnek igen jó hírneve volt. Jeles növendékei között ott volt Zinzendorf gróf is. S az egész vállalat jól jövedelmezett. A gróf úrfiak tandijaiból elég fedezet került a szegény árvák és koldus gyermekek eltartására is. Másik középiskolája volt Franckenak a latin iskola, párhuzamos intézet a paedagogium mellett, polgári családok fiai és az árvaház tehetségesebb növendékei számára. Voltak ugyanis polgári családok is, kik fiaikat az elemiek elvégzése után tovább taníttatni és a tudományos pályára szerették volna előkészíttetni. Ezek számára alapitá Francke 1699 a latin iskolát. Paedagogiai szempontból nem helyeselhetjük, hogy a tanulókat vagyoni és társadalmi állásuk szerint igy elkülönítették. Elvileg Francke sem helyeselte. De számolnia kellett korának előité-