Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Tüdős István dr.: Keresztelő János

Keresztelő János. 209 barátja. És megigazíttatott a bölcseség a bölcseségnek fiai által . . .« (11, 7-, 9). Lukácsnál a bizonyságtétel János mellett igy hangzik Jézus ajkairól, amint a követek elmentek s a sokaságnak szólt: »Mit látni mentetek ki a pusztába? Széltől hajtogatott nád­szálat? Ugyan mit látni mentetek ki? Gyenge ruhába öltözött embert? Imé a drága öltözetű és a gyönyörben élő emberek a királyi palotákban vannak! De hát mit látni mentetek ki? Prófétát? Bizony mondom nektek, prófétánál is nagyobbat! Mert ez az, akiről megíratott: »imé elbocsátom az én követemet a te orcád előtt, a ki megkészíti a te útadat te előtted . . .« Mert mondom nektek, hogy senki sincsen nagyobb próféta Keresztelő Jánosnál az asszonyoktól születettek között. De a ki a legkisebb az Istenországában, az is nagyobb ő nála. (7,24-28·) Folytatólagosan pedig, miután közben arról emlékezik Lukács a 29. és 30. versekben, hogy a Keresztelő János által megkeresz­telt egész község (illetőleg nép! λαος) és a publikánusok helyre­igazítólag szólottak Jézus beszédjébe, a farizeusok és törvénytudók pedig úgy említtetnek, mint akik megvetették a Keresztelő János keresztségét, eként szól a Jézus bizonyságtétele, már mint az Isten­nek országa ellen törők megítélése, de János személyiségének s értékének megállapításával kapcsolatban: „Mihez hasonlítsam ennek a nemzetségnek embereit? Mihez hasonlók? Hasonlatosak a piacon ülő gyermekekhez, akik egy­másnak kiáltanak és ezt mondják: Sípoltunk nektek és nem táncoltatok, siralmas énekeket énekeltünk néktek és nem sírtatok. Mert eljött Keresztelő János, aki sem kenyeret nem evett, sem bort nem ivott s ezt mondtátok: Ördög van benne. Eljött az ember­nek fia, aki eszik és iszik és azt mondjátok: imhol a dobzódó és részeges ember, a publikánusok és a bűnösök barátja. Ez a bölcseség megigazíttatott annak minden fia által" (7> 32-33·)· Ez a két helyen levő bizonyságtétel a maga csaknem szószerint való megegyezésében a legnagyobb erősség a mellett, hogy Keresz­telő János rendkívüli ember volt, több, mint próféta, — a legna­gyobb mindazok között, akik asszonytól születtek s ha úgy tetszik: amaz Illyés, aki Malakiás próféta szerint (3, n 4, 5) eljön az út­törésre, a szívek egymáshoz való hajtására, amely nélkül az Isten­nek országa be nem következhetik. A Krisztus bizonyságtétele Keresztelő Jánost arra a magas­latra helyezi, amelyen csak Istennek elhivottjai és kiválasztottjai lehetnek azok közül, akik a Krisztus evangyéliomának befogadása s elfogadása, hivése és követése nélkül éltek istenes életet. Mert Keresztelő János azok közül való, akik a Krisztus által létesített uj szövetségnek nem lettek, nem lehettek s nem voltak tagjai s frigyes társai. Az apostolok seregébe nem hivatott el s nem léphe­tett be. Kételynek homálya borongott lelke felett s a fogságból Theol. Szaklap. V. évf. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom