Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Lapszemle

164 Lapszemle. programrajával egyetértenek, a legkülönfélébb irányok és tudományszakok képviselőit igyekszik közös munkára összegyűjteni. A munkatársak eddig bejelentett lajstroma, melyben sok kiváló névvel találkozunk, arra mutat, hogy ez, legalább egyelőre, sikerült, de reméljük, hogy a jövőben is sikerülni fog s hogy a positiv irányú theologia képviselői is, elfogulatlanul és szeretettel megértve a jelenkor nemzedékének legbensőbb szellemi szükségleteit, kiveszik a munkából a maguk részét s becsülettel megállják helyüket. A magunk részéről a siker őszinte kivánatával üdvözöljük ezt az előkelő s valóban korszerű vállalatot s azt hiszszük, jó szolgálatot teszünk folyóiratunk olvasóinak, ha munkáját ezentúl állandóan figyelemmel kísérjük és ismertetjük. Közli: Pröhle Károly. A „Neue kirchliche Zeitschrift" 1907. évfolyamának 1,— 3. füzete a következő változatos tartalommal jelent meg. Az 6 testamentom körébe vág Caspari Vilmos cikke: „Die Chaldäer bei Habakuk". A szerző, aki az assyr-babyloni bűnbánati zsoltárok első legalaposabb ismertetésével és méltatásával lett ismeretessé, ezen cikkében is az ékírásos feliratokból állítja össze a kaldeusok viszonyainak rövid ismertetését, hogy vele illustrálja Habakuk 1. rész 5. sk. verseit, melyek a kaldeusokkal foglalkoznak. Fejtegetéseinek eredménye az, hogy a próféta a karkemisi csata által beállt változást előre mondta ős így Habakuk működése a 626. és 605. év közé esik. Uj testamentomi cikk egy van Knoke, göttingeni tanártól: „Der ursprüngliche Sinn der 6. Bitte." Az úr imája 6. kérésének eredeti értelme e szerint az, hogy az isten ne küldjön ránk szenvedést, bánatot; azaz πειρασμός = itt szenvedéssel ós nem kísértéssel. Ezen értelmek a káté magyarázatában való mikénti felhasználása befejezi a cikket. Egyháztörténeti tárgyú cikk kettő van. Az egyik folytatja a mult évfolyamban megkezdett Thomas Naogeorgusról szóló ismertetést, míg a másikban Geyer nürnbergi lelkész a Gerhardt-jubileum alkalmából ismerteti Gerhardt Pál egyházi énekeit. Apologetikai cikk is kettő van a 3 füzetben. Az egyikben Beth bécsi tanár a teleologia kérdését fejtegeti a természettudományokban. Rendesen a természettudósok törekvése oda irányul, hogy ezen fogalmat a tudományból száműzzék. Különösen a darwinismus volt az, mely ezen törekvést megvalósítani akarta. De mai napság mindjobban eltávolodik a tudomány Darwin genuin állásfoglalásától. És a legtöbben megelégednének, ha a mechanismus elvét megmenthetnék. Csakhogy ujabban mind többen lépnek fel a mechanismusnak az organikus világban való érvénye ellen és egy uj vitalismus útját egyengetik (Herlwig, Wolff, Bunge, Driesch).