Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Payr Sándor: A pietismus paedagogikája
J, 150 R affa y Sándor. volt a XVII. században. Francke ellenben kénytelen volt a viszonyokkal, a kényszerítő helyzettel is számolni. A pietistákat, hogy gyűlöletesekké tegyék a nemesség előtt, több oktalanságon kivül azzal is vádolták, hogy a rendi és osztály különbségeket el akarják törölni. Francke neveléstani művében (68. 1.) kénytelen ez ellen tiltakozni. Ε kényszerhelyzetnek tulajdonítható, hogy Francke az elemi és középiskolában — miként a jezsuiták telték — a különböző sorsú és állapotú növendékeket egymástól elválasztva nevelte és tanította, de mindig egy és ugyanazon keresztyén szellemben: nincsen sem szolga, sem szabados, mindnyájan egy vagytok a Jézus Krisztusban. Comenius eljárása minden esetre ideálisabb, bátrabb, de a praktikus Franckenak eljárása is megleli a maga mentségét. Francke iskolarendszerében 3 fokozaton így a következő iskolákat találjuk: 1. Anyanyelvű elemi vagy népiskolák. Ezek külön nemei voltak: a) az árvaházi iskola, b) a szegények ingyenes iskolája (Armenschule, Freischule), c) a polgárok tandíjas iskolája (Bürgerschule). Ide számítható még d) a leánynevelő intézet (gynaeceum) is. A tanítás lényegileg egy és ugyanazon fokozatú volt mind e négy elemi iskolában; az elkülönítés csak a szülők életben léte vagy elhalálozása, jobb vagy mostohább anyagi helyzete és a gyermekek nemi különbsége alapján történt. 2. Latin vagy középiskolák. Ε csoportba tartozott a) a paedagogium, mint nemes ifjak iskolája bennlakással, gondos felügyelettel és társadalmi állásuknak megfelelő ellátással és kiszolgálással, b) a latin iskola, a mai gymnasiumnak megfelelő középiskola polgári családok gyermekei számára szintén bennlakással összekötve, de egyszerűbb és olcsóbb ellátással. Tervezett Francke, c) reáliskolát is, de ezt ő maga még nem tudta megvalósítani. 3. Főiskolák. Ezt a legfelsőbb fokot képviselte Halléban az új egyetem theologiai, philosophiai, jogi és orvosi szakkal. Az egész egyetem alapításában és szervezésében is kiváló szerepe volt Franckenak Thomasius mellett, de a theologusok nevelése meg teljesen az ő gondjaira bízatott. Az egyetemi oktatás ugyan Francke intézetein kivül történt, de étkezésre, részben szállásra az árvaházba sereglettek össze naponként a theologus ifjak, itt volt a seminarium praeceptorum és seminarium selectum, itt gyakorolták magukat napi két órán át a tanításban és főként a katekizálásban. Kiadott értesítőiben és tanterveiben Francke mind egyik fokozaton részletesen közli az iskolák célját, a tananyagot és a módszert. 1. Francke elemi iskolái. Mint fentebb láttuk, Francke iskolái között időrend szerint legelső volt az 1695 alapított ingyenes iskola (Armenschule) Francke szobájában. Az ebben működő, szűken díjazott tanítónak kezei
