Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Csiky Lajos: A szorosabb értelemben vett egyházi beszéd; gyakorlati bibliamagyarázat és homilia

Szorosabb értelemben veit egyházi beszéd. 49 exegetikai jártasság· szükséges, a melynek azonban nem a theologiai tudományosság fitogtatásában, hanem abban kell állania, hogy a lelkész fejtegesse Isten akaratát az emberek világositására, építésére. Vitás szentirati helyeknél nem tanácsos czáfolgatásokba bocsátkozni, hanem magyarázza az illető helyeket a hitszónok úgy, a hogy az előtte a legjobbnak látszik. Ha minden legjobb igyekezete mellett is haboznia kell a valódi értelem fölött, vallja be ezt őszintén, vagy ha más magyarázati mód is jogosult, jelentse ki azt is, — de az ilyen kettős magyarázati módtól lehetőleg őrizkedjék. Ha valamely szentirati helyre nézve hibás nézet csúszott be, azt teljes joggal fölemiitheti, s hasonlóképen tehát a szentirat oly helyeinél, hol az eredeti szöveg hibásan van lefordítva. Ha csekély változtatással teljesebb, tisztább és mélyebb értelem nyerhető, jelentse ki azt, a mi jobb. A mi pedig a gyakorlati bibliamagyarázat intő vagy alkalmazott részét

; az immár megmagyarázott szövegből levont erkölcsi tanulságokat illeti, ennek szükségképen mindig a beszéd meglehetős részét kell képeznie, de különféleképen osztható az be. Ha a tárgy olyan, hogy sok magyarázatot igényel, vagy a szöveg oly részekből áll, a melyek szoros összefüggésben állanak egymással: az erkölcsi részt legjobb a beszéd végére hagyni. De rendszerint természetesebb és üdvösebb összeszőni a magyarázó részszel a gyakorlati elemet, egyszerre hozni mozgásba a gyülekezet értelmi és erkölcsi tehetségeit. Ez által sok ismétlődést is kikerül a hitszónok. Bármilyen szöveget vegyünk is föl gyakorlati bibliamagyarázatunk tárgyául, a mennyire csak lehet, a szentiró vagy beszélő bibliai alak helyzetébe kell magunkat képzelnünk s az esetnek előttünk levő körülményeit kell megkísértenünk előállítani. Fejtegetni a multat: ez az egyik, megindítani a jelent amannaS közvetítésével: ez a másik dolog. Az ilyen magyarázásnak tökéletessége abban áll, ha úgy állítjuk a mult mellé a jelent, ha amazt emennek olyan tükörévé teszszük, hogy a mi régen mondatott vagy történt, hathatós befolyással birjon a jelennek megindítására. Ha főként az utóbbit nem teszszük, alig állítottunk egyebet elő egy darab száraz ócskaságnál. Bizonyára végzetes hibája az sok gyakorlati biblíamagyarázatnak, homiliának, valamint sok szorosabb értelemben vett egyházi beszédnek is, hogy mértföldekre menő távolságban állanak a mindennapi tapasztalatoktól, és csak arra törekszenek, hogy a távol múltra vessenek világosságot. Kitalálni a képviselő elvet, a melyet a fölvett szentirati hely magában foglal; a jelen typusát találni fel a múltban, és ugy fejtegetni azt, a mit Kanaán földén mondtak vagy tettek, hogy a huszadik század embere Theol. Szaklap. IV. évf. 4