Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Csiky Lajos: A szorosabb értelemben vett egyházi beszéd; gyakorlati bibliamagyarázat és homilia

50 Csiky Lajos. az adott képben magára ismerjen: ez az igazi gyakorlati bibliamagyarázat. Az igy magyarázott szentírást aztán nem lehet úgy karrikaturázni, mint „ócska zsidó öltözetdarabokat." így világos lesz, hogy a melyek régen írattak, a mi épülésünkre Írattak meg, és hogy a biblia, mely Istennek kijelentése, egy minden korra és minden embernek szóló könyv. Kevésbbé nehéz feladat válogatott fejezeteket magyarázni, mint egy egész könyvet. Vannak a bibliában olyan részek, vagy részcsoportok, a melyeknek úgyannyira megvan saját jellemök, mintha csak önálló könyvek volnának. A hegyi beszéd; Idvezitőnk búcsúbeszéde; Ésaiás prófécziás könyvének LIII. része; több egyes zsoltár; Róm. VIII. vagy XI.; I. Kor. XIII. vagy XV.; Efóz. II.; Zsid. XI. stb. stb. — bámulatosan alkalmasak e czélra, mert általok és bennök a gyülekezet megismerkedik a folytonosság elvének jótékonyságával a nélkül, hogy valamely túlhosszú időszakon át kellene elmélkednie bármely, különben összefüggő tárgy fölött is, a mire az élet közönséges hivatása és változásai között alig-alig juthat ideje. Tartható gyakorlati bibliamagyarázati sorozat úgy, ha életrajzi, történelmi, dogmatikai vagy morális tárgyakat fejtegetünk válogatott szövegek alapján. Életrajziakat például Ábrahám, Jákob, József, Mózes, Dávid, Illyés, Elizeus, Jeremiás, Heródes, Keresztelő János, Péter, Pál, Jakab, Ananiás, Safira, Festus és Agrippa életéből; történelmieket, ha például kifejtjük a keresztyénség elterjedését Jeruzsálemből Judeán, Samarián és a pogány világ legnevezetesebb városain keresztül Rómába; hit- ós erkölcstaniakat, ha kifejtjük az Úr példázatait, csodatételeit, vagy megfelelő szövegek alapján gyakorlati bibliamagyarázati sorozatokat tartunk ilyen kérdésekről: az ember, a biblia, Isten tulajdonságai, sajátságai ; Krisztusnak a bibliában előforduló különböző nevei, a lelkiismeret, a kiengesztelődés, az imádság általában, a bibliában levő imádságok, a jövő dolgok felől való tan stb. Arra is van példa az egyházi irodalomban, hogy egyesek egyszerre egy egész szentirati könyv felett tartottak egy gyakorlati bibliamagyarázatot, a mi egészen jól elképzelhető, főként abban az esetben, ha valaki valamely könyvet föl akarván venni magyarázata tárgyául, ahhoz tart bevezetésül ilyen, egyszere az egész könyvről szóló magyarázatot. Magától értendő, hogy ez nem könnyű dolog, mert egy ilyen beszédben is egyformán szólani kell az értelemhez és a szívhez, már pedig azt mondják, hogy itt inkább csak ^hs^auoj^ jsagogikai ismeretek közléséről lehetvén szó, alig lehet az evANGÉüKus ilyen tárgy fölött tartandó beszédbe olyan elemeket szőni KÖNYV τ ' ^ be, a melyek felköltenék a gyülekezeti tagok lelkiismeretét,