Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Marton Lajos: Magnus Aurelius Cassiodorus Senator isagogikai gyűjteménye

Magnus Aurelius Ca ísiodorus Sei a'.or isagogikai gyűjteménye. 283 vábbá a De nominibus Hebraicis és De situ et nominibus locorum Hebraicorum c. egy-egy könyves munkákra, melyek az egész ó- és újtestamentumra vonatkozólag sok érdekes és fontos héber kérdést oldanak meg. Miután még Prospernek egy munkáját megemlíti, áttér Origenes és művei jellemzésére. Utal arra, hogy Origenes felöl eltérők a vélemények, „sokan eretnekítik, Vigilius pápa a minap kárhoztatta is. Ο Hieronymus nézetéhez csatla­kozva sem eltiltani nem kívánja tanítványait Origenes mű­veinek szükséges olvasásától, sem általuk megrontani őket. Mert helyesen mondták róla: Ubi bene, nemo melius; ubi male, nemo pejus. Óvatosan kell hát használni. Aurum in stercore quaero, mondja Cassiodorius az Enniust olvasó Vergi­liusszal Origenes műveire vonatkozólag. Hogy pedig tanít­ványai is első tekintetre megkülönböztethessék benne a jót a rossztól, αχρψτον szóval jelölte meg a margón az atyák reguláinak ellenmondó helyeket, épenigy Tyconius donatista Apokalypsismagyarázatában is, (9. cap.) mig jó mondásait χρήσιμο ν szóval. Ez eljárás folytatását ajánlja nekik a gya­nús könyvekkel szemben. Origenes az Octateuchushoz ékes liomiliákat irt három könyvben, melyek közül a Genesishez 16-ot, az Exodushoz 12-t, a Leviticushoz 16-ot, a Numerihez 30-at, a Deuteronomiumhoz 4-et, Jósuóhoz 30-at, a Bírák­hoz 9-et válogatott ki Cassiodorius, melyekben tüzetes és pontos magyarázat foglaltatik. Ruth könyvéhez régi magya­rázatot nem találván, Bellator szerzetesével Íratott újat két könyvben s ezzel egészítette ki Origenesét. Végül az egyes könyvek elé rövid tartalmi összefoglalá­sokat, ós pedig az elődöktől folyó rendben összeállított titu­lusokat illesztett, melyek mind a megtartást, mind a megta­lálást megkönnyítik. Miután e részletből a tárgyalás természetét megismertük, a következő bibliai codexeknól nem kívánom a szíves olvasó figyelmét a nevek és cimek hosszú felsorolásával fárasztani, csak a jellemzőbb és érdekesebb dolgokat említem. A De libro Reg um cim alatt a Sámuel, Királyok és Krónikák könyveit foglalja össze. Ezekhez összefüggő kommentárt nem találván, különböző szerzők kisebb-nagyobb homiliáit, beszé­deit, értekezéseit hordta össze. Üres quaterniokat is mellé­kelt a codexhez, hogy ha még találtatik valami később e könyvekhez, az előbbiekhez irattassék. A Paralipomena (Krónikák) két könyvéhez regi titulusokat nem találván, maga írt az előzők mintájára. A 3-dik codex a prófétákról szól. Ezekhez Hieronymus magyarázatát ajánlja. Jeremiáshoz írt 20 könyves kommen­tárjából azonban csak 6-ot talált, helyette ott van Origenes 45 homiliája, melyből 14-et latinra fordítva talált. (A fordító

Next

/
Oldalképek
Tartalom