Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Marton Lajos: Magnus Aurelius Cassiodorus Senator isagogikai gyűjteménye

284 Marton Lajos. Hieronymus). Ambrosius kommentárját nem sikerült megtalálnia. Szerzeteseire bízta, hogy keressék meg. Ezékiel nyelvére megjegyzi, hogy sem nem disertus, sem nem rusticus, Dánielre pedig, hogy a héber kanonban nem a próféták, hanem a hagiographák közt van. Kedvelt könyve a 4-dik codex, a Zsoltárok könyve, melynél miután Hilárius, Ambrosius, Hieronymus, Augustinus magyarázatairól megemlékezik, útal saját nagy kommentárjára, mely ötvenével (a zsidójubileumi év száma) három részben (a Szentháromság száma) foglalja össze a zsoltárokat. Még ekkor azonban csak két decasszal volt készen. Ε műve nemcsak legnagyobb, hanem legeredetibb ís, mely az egész középkorban nagy tekintélyben állott. Felhasználja a patrisztikai idevonatkozó irodalmat, különösen Augustinus Enarrationes in Psalmos c. munkáját, de egyéniségének bélyegét teljesen rányomta művére. Orthodoxiájára nézve jellemző, hogy az összes zsoltárokat Augusztinusszal egyetértőleg Dávidnak tulajdonítja,

1) ki a Krisztus előképe. Továbbá szerinte az összes zsoltárok közvetlenül, vagy közvetve a Krisztusról szólnak,-) és pedig vagy emberi voltára, vagy isteni móltóságára, vagy az egyházra vonatkoznak, melynek, mint testnek, ő a feje. Ehhez természeteseri az alexandriai irány allegorico-typikus írásmagyarázati módja kellett, mely a legnagyobb mértékben érvényesül — a kor szellemének megfelelően — Cassiodorius Zsoltárkommentárjában, mint ezt ez a rendes schema

3) is mutatja, melyet a zsoltárok egyenként való tárgyalásában átlag keresztülvitt: 1. a felirat magyarázata, 2. a divisio (felosztás), 3. az expositio (magyarázat) és pedig partim secundum spirituálém intelligentiam, partim secundum historicam lectionem, partim secundum mysticum sensum, azaz szellemi (= allegorikus), szószerinti és misztikus értelem szerint, 4. a zsoltár virtusa vagy morálja, amennyiben a hely megkívánja, 5. a zsoltár számának jelentése, melyről bevallja, hogy nem mindig fejthető meg, 6. aconclusio, összefoglalás, vagy eretnekek elleni polémia

4). A 4. és 5. rész azonban rendesen beleolvad a 6-ikba, úgyhogy az egész magyarázat 4 pontból áll. Ez írásmagyarázati módszer mindenütt typust keres az ó-testamentumban az újhoz. Igy látja Cassiodorius is pl. Absolonban ós sorsában Júdást és végét, Dávid megszabadulásában Krisztus feltámadását, Góliáttal való harcában Krisztusnak a Sátánnal való küzdelmét, Nóé bárkájában az ekklesiát *) Praef. in Psalt. 2. cap. A feliratokban említett egyéb személyek csak karvezetők vagy énekesek. J) U. a. 13. cap. s) U. a. 14. cap. *) Pl. a 61.-ben a donatisták, a 81.-ben a Nestorius és Entiches ellen.