Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Raffay Sándor: Jézus születése

Jézus születése. 129 ugyanis azt mondja: „Jesse gyökeréből vessző hajt ki és virág fakad abból a gyökérből és azon az Úr lelke nyugszik, lelke a bölcsességnek és értelenmek, lelke a tanácsnak és az erőnek, lelke a tudásnak és a kegyességnek és az Úr félelmének lelke tölti el őt". Ε jövendölésnek megfelelően megparancsolta a főpap, hogy a Dávid házából és családjából való összes nőtelenek hozzák az oltárra vesszeiket, s a kinek a vesszeje az előhozás után virágot hajt és hegyén galamb képében az Úr lelke megül, az legyen az, akinek a szüzet átadják ős eljegyezzék. 8. A többi között ott volt a Dávid házából és családjából való élemedett József is. Míg azonban a többiek a vesszeiket sorban átadták, egyedül ő tartotta vissza a magáét. Midőn azonban semmiféle jelenség sem mutatkozott az isteni kijelentés szerint, a főpap elhatározta, hogy ismételten megkérdezi az Istent, aki azt felelte, hogy a kijelöltek közül egyedül csak az nem adta át a vesszejét, a kinek a szüzet el kell jegyezni. így József el volt árulva. Mikor hát a vesszejét átadta ós annak hegyére az égből leszállva egy galamb ült, mindenkinek nyilvánvalóvá lett, hogy neki kell a szüzet átadni. így miután a szokásnak megfelelő módon megülte az eljegyzést, magánosan visszament Bethlehem városába, hogy a házát rendbehozza és a lakodalomhoz szükségesekről gondoskodjék. Az Úr szüze Mária pedig más hét szűzzel, kik kortársai és barátnői voltak, s kiket a főpaptól kapott, a a saját szüleik házához Galileába tért vissza. József története — História Josephi.') 4. fejezet. Akkor tüstént kiküldöttek hívtak egybe tizenkét vént a Júda törzséből. És felírták Izráel tizenkét törzsének a nevét. A sors pedig az igazságos Józsefre, a kegyes vén emberre esett. Akkor a papok felelvén azt mondották az ón áldott anyámnak : — Menj el Józseffel és légy nála a házasság idejéig. Az igazságos József magához vette hát az anyámat ós házába vezette. Mária pedig ott találta az atyja házában az ifjabb Jakabot szomorú lélekkel ós csüggedten az árvasága miatt. Es nevelte őt. Ezért neveztetik Mária Jakab anyjának. ') Λ 4. századból való s eredetileg minden valószínűség szerint kopt nyelven irt legenda, mely szerint maga Jézus beszélte el az eseményeket, a mikor egy izben tanítványaival az Olajfák hegyén pihent. A tanítványok feljegyezték ezt az elbeszélést és a kéziratot a jerusálemi könyvtárban helyezték el. A ránk maradt szöveg a „lényegében egy, de személyében három Isten nevében" kezdi meg az elbeszélést. Már ez maga is mutatja korát és jellemét.