Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jézus születése
126 Raffay Sándor. a legfőbb papoknak ós áldozóknak szűz leányai; s nagyszerűek és csudálatosak voltak. De mikor a törvényes kort elérték, házasságra léptek s elődeik nyomát követték és tetszettek Istennek. Csak egyedül Mária jött rá az Istennektetszés új rendjére, megfogadván Istennek, hogy szűz marad. Azt gondolom hát, hogy a mi kérdésünk és az Isten felelete alapján tudhatjuk meg csak, kire kell őt megőrzés végett rábízni? A beszéd az egész gyülekezetnek tetszett. Akkor a papok sorsot vetettek Izráel 12 törzsére ós a sors Júda törzsére esett. Akkor a pap azt mondta: — Holnap bárki, akinek felesége nincsen, jöjjön el és hozzon vesszőt a kezében. Igy történt, hogy József is hozott vesszőt a fiatalokkal. S miután vesszeiket a főpapnak átadták, az Istennek áldozott és megkérdezte az Urat. Az Úr pedig azt mondta neki: — Vidd be mindnyájuk vesszeit a szentek szentébe, hadd maradjanak ott. S hagyd meg nekik, hogy reggel jöjjenek hozzád a vesszeik átvétele végett. Egy vesszőnek a végéből majd galamb jő ki és száll fel az égbe. A kinek a kezébe visszaadott vesszőben ez a jel adatik, annak kell Máriát megőrzésre átadni. Lőn, hogy másnap mind jó korán jöttek, és az égő áldozás megtörténte után a főpap bement a szentek szentébe, s kihozta a vesszőket. S mikor egyenként kiosztotta és egyetlen vesszőből sem jött ki galamb. Abiathár főpap felöltözött a tizenkét csengettyűsbe, meg a főpapi ruhába és belépve a szentek szentébe, meggyújtotta az áldozatot 1). S imádkozása közben megjelent neki az angyal, mondván: — Ez a vesszőcske itt a legrövidebb, amelyet semmibe vettél, pedig a többivel együtt tetted ide. Most ha majd ezt kiviszed és átadod, benne nyilvánul ki az a jel, a melyről neked szóltam. Ez a vessző pedig Józsefé volt, aki olyan igénytelen, mert már öreg is volt ós nehogy őt erővel kényszerítsék arra, hogy a leányt magához vegye, nem is akarta követelni a vesszejét. S mialatt ott álldogált szerényen és leghátul, Abiathár főpap nagy hangon rákiáltott mondván: — Jer és vedd át a vessződet, mert rád várunk. József pedig remegve ment oda, hogy a főpap olyan nagy hangon hívta őt. De alig nyújtotta ki a kezét, hogy átvegye a vesszejét, annak a hegyéből tüstént egy hónál fehérebb, nagyon remek galamb jött elő és egy ideig a templom ') A szentek szentében sem oltár nem volt, sem másféle áldozatok hozatalára alkalmas eszköz, igy hát ott fel sem lehetett gyújtani az áldozatot.
