Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jézus születése
Jézus születése. 127 mennyezete körül repdesve az egekbe szállt. Akkor az egész nép kifejezte az öregnek jókívánságait, mondván: — Boldoggá lettél a te vónségedben, hogy téged az Isten alkalmasnak nyilvánított arra, hogy Máriát magadhoz vegyed. Mikor azután a papok is azt mondták neki: — Vedd őt magadhoz, mert Júda egész törzséből egyedül téged választott ki az Isten, akkor kérni és kérlelni kezdte őket s szerényen mondogatta: — Öreg vagyok, fiaim is vannak, miért adjátok hát nekem ezt a leánykát? Akkor azt mondta Abiathár főpap: — Emlékezzél József, mi módon veszett el Dáthán, Abirám és Kóré, mert hogy az Isten kívánságát megvetették, így lesz veled is, ha megveted, amit az Isten neked parancsol. — Nem vetem hát meg az Isten akaratát, mondá József, hanem őrizője leszek, mig az Isten akaratából meg nem tudhatom azt, hogy fiaim közül melyik bírhatja őt házastársul. Adjatok társai közül néhány szüzet, a kikkel addig idejét töltse. Akkor Abiathár főpap igy fvlelt: — Adunk néhány szüzet az ő vigasztalasára, inig a kitűzött nap el nem érkezik, amelyen őt megkaphatod, mert mással nem léphet házasságra. Akkor József más öt szűzzel együtt, kik vele József házában legyenek, magához vette Máriát. Ε szüzek voltak: Rebeka, Zefora, Zsuzsanna, Abigea és Zahel 1), akiknek a főpapok selymet, jácintot, gyapotot, karmazsint, bibort és lent adtak 2). Azután sorsot vetettek egymásközt, hogy melyik szűz. mit dolgozzék s igy esett, hogy Mária a bibort kapta az Úr templomának függönyéhez. Mikor ezt megkapta, azt mondták neki a szüzek: — Hogy mindeneknél kisebb légy, azért lettél csak a bíborra méltóvá. S ezt mondva, mintegy kötődve a szüzek királynőjének kezdték őt mondogatni. De mialatt egymással igy tettek, az Úr angyala jelent meg közöttük ós mondá: *) Ε lányokról közelebbi tudomásunk nincsen. Ilyesféle kirendelésnek a zsidók történetében nyoma nincs. A szövésről Jakab elbeszélése is beszél a 10. fejezetben, csakhogy egészen más szempontból. Nála a szövőanyag kisorsolását is a papok végzik a templomban. !) Josephus zsidó történész, Jézus és az apostolok kortársa, azt irja, hogy a templom függönyeihez használt e színeknek a következő jelentéseik voltak: A karmazsin jelentette a tüzet, a gyapot (byssus) a földet, a jácint a levegőt, a bibor a tengert s így együtt a világegyetemet. Flavius Josephus, Geschichte des jüdischen Krieges. Übersetzt von H. Clementz. Halle. 1900. 5. B. 5. K. 4. 498.
