Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)

Jónás János: Jób könyve

74 Jónás jános. 16. Ez még beszélt, mikor már másik jött és mondá: „Isten tüze hullott az égből és meggyújtván az aprómarhát s a szolgákat, felemésztette őket; csak én menekültem meg egymagam, 17. hogy neked hírt hozzak." Ez még beszélt, és im egy másik jött, mondván : „A kaszdok három csapatra oszoltak, a tevékre csaptak és elvették őket, a szolgákat pedig kardéllel levágták; csak én menekültem meg egymagam, hogy neked hírt 18. hozzak." Ez még beszélt, már egy másik jött és mondá: 19. „Fiaid és leányaid épen ettek ós bort ittak elsőszülött bátyjuk házában, és ime, nagy szél jött a sivatag felől és megragadta a ház négy szögletét, hogy a cselédekre omlott és ők meghaltak; csak én menekültem meg egymagam, hogy neked 20. hírt hozzak." És Jób felkelt, elszakította ingét és megnyírta 21. fejét, földre omlott és leborult. És mondá: „Meztelenül jöttem anyám méhéből és meztelenül térek oda vissza; Jáhveh 22. adta, Jahve elvette; legyen áldott Jáhveh neve!" De Jób nem vétkezett és nem tulajdonított helytelent az Istennek. II. 1. Történt egy napon, hogy az Isten fiai eljöttek Jáhveh elé állandók, és köztük a Sátán is eljött Jáhveh elé állni. 2. És Jáhveh így szólt a Sátánhoz: „Honnan jössz?" Erre a Sátán Jáhvéhnak válaszolva mondá: „A földön való kószá3. lásból s a rajta való járkálásból." És mondá Jáhveh a Sátánnak: „Forditottál-e figyelmet Jób szolgámra? mert nincs hozzáfogható a földön, oly jámbor, becsületes, istenfélő s a rosszat kerülő férfiú; és ő még mindig ragaszkodik jámborságához, és te ok nélkül ingereltél ellene, hogy megrontsam." 4. És a Sátán Jáhvéhnak válaszolva mondá: „Bőrt bőrért, ós 5. mindenét, amije van, odaadja az ember élteért. Ámde nyújtsd csak ki kezed és érintsd csontját ós húsát, ha nem fog-e 6. arcodba káromolni.

1' És mondá Jáhveh a Sátánhoz: „lm, ő 7. kezedben van, csak életére vigyázz!" És a Sátán elméne Jáhveh színe elől és gonosz rüht küldött Jóbra a talpától koponyájáig. 8 Ez pedig vett egy cserepet, hogy vele vakarózzék, mi9. alatt maga hamu között ült. Felesége pedig így szólt hozzá: ,,Még mindig ragaszkodol jámborságodhoz? Káromold az 10. Istent és halj meg!" Erre ő így szólt hozzá: „Mint a gyalázatosak egyike beszél, úgy beszélsz te! csak a jót fogadjuk-ó el az Istentől, a rosszat pedig ne?" És Jób mindemellett nem vétkezett ajkával. 11. Jób három barátja meghallotta mind e bajt, amely őt érte; és eljövének kiki lakóhelyéről: a témáni Elífaz, a súkhi Bildad s a naámai Zófar, és egymáshoz csatlakoztak, hogy eljöjjenek neki részvétüket tanúsítani és őt vigasztalni. 12. És feltekintettek a távolból és nem ismerték őt meg, mire hangosan sírni kezdtek, elszakgatták kiki ingét és az ég felé