Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)

Jónás János: Jób könyve

Jób Könyve. A hagyományos eredeti szövegből fordította: Jónás János. Volt egy férfi Úz földjén, neve Jób (Ijjób); e férfi jámbor I. 1. volt és becsületes, istenfélő, a rosszat kerülő. És született 2. neki hét fia és három leánya. Vagyona állott hétezer apró- 3. marhából, háromezer tevéből, ötszáz iga ökörből és ötszáz szamárból, amihez még nagyszámú cselédség járult, úgy hogy e férfi előkelőbb volt az összes keletieknél. Fiai 4. el-elmentek és lakomát ültek mindegyiküknél a maga napján; ilyenkor elhivatták három nőtestvérüket is, hogy velük egyenek és igyanak. Amikor pedig a lakoma napjai le- 5. járták a sort, Jób izent értük és beszentelte őket, mire másnap reggel felkelt és áldozatokat hozott minnyájuk száma szerint; mert Jób így gondolkodott: Talán vétkeztek fiaim és káromolták az Istent szivükben. így szokott Jób tenni mindenkor. Történt egy napon, hogy az Isten fiai eljöttek Jáhveh 6. elé állandók, és köztük a Sátán is eljött. És Jáhveh így szólt 7. a Sátánhoz: „Honnan jössz?" És a Sátán felelt Jáhvéhnak mondván: „A földön való kószálásból s a rajta való járkálásból." Erre Jáhveh mondá a Sátánnak: „Forditottál-e figyelmet 8. Jób szolgámra? mert nincs hozzáfogható a földön, oly jámbor, becsületes, istenfélő s a rosszat kerülő férfiú." Érre a Sátán 9. Jáhvéhnak válaszolva mondá: „Talán ingyen féli Jób az Istent? Nem vontál-e te védelmet körüle, háza ós mindene körül? 10. Kezei munkáját megáldottad ós vagyona terjed az országban. Ámde nyújtsd csak ki kezed és érintsd meg mindenét, amije H· van, ha nem fog-e arcodba káromolni." És Jáhveh mondá a 12· Sátánhoz: „íme, mindene kezedben van, csak őt magát ne érintsd." És a Sátán távozék Jáhveh színe elől. Történt egy napon, hogy fiai ós leányai ettek és bort 13· ittak elsőszülött bátyjuk házában. És hírmondó jött Jóbhoz 14. mondván: „Az ökrök ép szántásban voltak, a szamarak mellettük legeltek. Egyszerre egy csapat a Séba törzsből rajtuk J5. ütött és elvette őket, a szolgákat pedig kardéllel levágták; csak én menekültem meg egymagam, hogy neked hírt hozzak." Th»ol. Szaklap. ΙΠ. irt. g