Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)

Könyvismertetés

195 Könyvismertetés. tekinthetők. Mint Pál útitársa ismerhette az apostol működését nagyjában s innen magyarázandók az egyező vonások ; az eltélések meg határozottan ellent mondanak a páli levelek felhasználásának. A 2. pontot illetőleg megjegyzem, hogy ez a forrás nem csak azokban a részletekben szolgáltatott anyagot, a melyeket „mi" részleteknek szoktunk nevezni, hanem a mű más részeiben is. Ε szakaszoknak szerzője Lukács, a ki egyúttal a Csel. könyvét is szerkesztette. A 3-ik forrást illetőleg szerzőnk nagyon könnyen hívőnek mutatja be magát, amikor a közölt párhuzamos helyekről azt hiszi, hogy azok a Csel. könyvének Josefustól való függését igazolják. Hátha mindkettőnek közös forrása volt, vagy ha ellenkezőleg a Csel. könyvét használta Josefus ? Midőn a lehetőségek annyira eltérők, hogy Harnack sem tartja kizártnak a Csel. korábbi keletkezését Josefus müveinél, akkor a bizonyításban a döntő okokat (ha t. i. lehet!) jobban kellett volna összeállítania. A 4-ik forrást: a hagyományt illetőleg megegyezhetünk abban, hogy ez is egyik főforrása volt a Csel. írójának ; hogy vájjon az összes részletek, melyeket szerzőnk felhoz onnét, valók-e, azt nehéz bebizonyítani; de még nehezebb bebizonyítani, hogy nem írott forrásból vette őket, mert több irott forrás is állhatott rendelkezésére, a melyekből különböző részleteit merítette. Különö sen a könyv első fejében feltétlenül állottak egyes oly feljegyzések rendelkezésére, a melyeknek hitelességében alig kétkedhetünk, oly hiven tükröztetik vissza az első ker.-ek életét. A mű 4-ik szakaszában a Csel. könyvének írójáról szól. Az eddigiekből eléggé kitetszik, hogy Harsányi szerint Lukács nem Írhatta, mert Josefustól való függése ezt lehetetlenné teszi. De hogy a Csel. írója nem azonos a 3-ik ev.-mal, azt megfoghatatlannak tartom ; szerzőnk adós maradt a bizonyításával. A két irat egy embernek műve. Üres s komoly irányú műbe nem illő az ily bizonyítás: a Csel. szerzőjét tehát szerintünk nem lehet, nem szabad azonosítani a 3-ik ev. és az u. n. „mi" forrás szerzőjével, Lukácscsal." Szerzőnk előbb egy szép tökéletes képet fest magának önkényesen Lukács egyéniségéről, hogy azután annál könnyebben, szembe állithassa a Csel. egész más nemű írójával s kisüsse, hogy nem azonos. Honnan s minő alapon tudja, hogy Lukács milyen ember volt, vagy lehetett, ha nem főleg a Csel. könyvéből? A Csel. irója nézetem szerint Lukács volt; a mű a 90. év körül keletkezhetett, de csonkán maradt reánk, vagy azért mert a folytatását az iró meg nem Írhatta, vagy mert az még az elterjedés előtt elveszett. Csak a célzatos kritika teheti azt a 2-ik századra már akár a század elejére, akár későbbi időre gondolunk. Lehetséges hogy Rómában de lehetséges, hogy Efezus vidékén íratott. A kérdést nem dönthetjük el. A" 5-ik szakaszban a Csel. kétféle szövegéről, szól, nézetem szerint nagyon röviden. Elitéli Blass nézetét, a mely szerint a