Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)

Raffay Sándor: Jakab elbeszélése

158 Raffay Sándor. szolgált nekik, kik is a lakoma végeztével és Izráel Istenének dicséretével távoztak el. 7. A gyermek hónapjai pedig szaporodtak. Mikor két esztendős lett, azt mondta Joakim: — Vigyük őt fel az Úrnak templomába, hogy teljesítsük a tett fogadalmat, nehogy ránk bocsásson a Mindenható valamit és a mi áldozatunk ellenszenves legyen. — Várjuk meg a harmadik évet — mondá Anna, — hogy ne sóvárogjon a gyermek apja, anyja után. — Hát várjuk meg, — mondá Joákim. Mikor aztán három éves lett, így szólt Joákim: — Hívjátok el a zsidóknak szeplőtelen leányait, mind vegyen egy-egy fáklyát és felgyújtva álljanak fel, hogy a gyermek hátra ne forduljon és a szive ki ne vágyakozzék az Úr templomából. És úgy tettek, mig csak az Úr templo­mába fel nem értek. Ott a főpap fogadta, megcsókolta s meg­áldotta őt, mondván: 7. A gyermekek ilyen nevelgetése a templom számára, a zsidóknál egyáltalán nem volt szokásban. Mária szüleinek ez az eljárása inkább a spártai szokást juttatja eszünkbe. A 3 esztendő más rokon elbeszélésekben az elválasztás ideje. Hogy fáklyákkal állanak sorfalat Mária barátnői, az azt akarja jelezni, hogy a szent és tiszta templomi bevonulása nemcsak ünnepélyes, hanem fényes, csillogó is. Az első szülöttnek templomba vitele III. Moz. 13, 2, II. Makk. 3, 1 9. Lk. 2,3 7 szerint kötelező. De hogy ott is nevelték volna fel, az egyenesen ki van zárva. A templom épületében csakis a szolgálatot sorrendben végző papi osztályok tagjai lakhattak, de még azok családjának tagjai sem járhattak be. Hogy pedig maga a főpap fogadta volna Máriát a nagy áldozati oltár mellett, az is lehetetlen. Szerzőnk különben is foly­ton összezavarja a közönséges papot, és a főpapot. Az oltár 3-ik lépcsője nem a 15 lépcső (Jos. Bell. Jud. 5, 5. 3.) harmadikát, hanem az Ezókiel 43, 13-18-ben említett hármas emelkedés legfelsőbbjét jelenti. Jellemző, hogy a pap áldása itt már nem óhajtást fejez ki, mint még csak a megelőző fejezetben is, hanem tényt jelent ki. Máriának ezt az ünne­pélyes templomi felvonulását gyertyával, fáklyával, s a lép­csőkön való szereplését a pápás egyház igen szerette utá­nozni. Az istentisztelet alkalmával a zsidóknál szokás volt tánczolni: Zsolt. 68, 2 6. 149, 1 3. Bir. 21, 2 i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom