Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Szent-Ábrahámi Mihály, mint dogmatikus. Dr. Masznyik Endrétől

200 Dr. Masznyik Endre. Az üldözések korában mindég összetartottunk, lelkesedtünk és dolgoztunk. Mikor meg senki sem háborgatott: aludtunk vagy egymást emésztettük és e közben tétlen néztük, mint megy veszendőbe az ősi örökség is. A XVI-ik században — hogy csak a dogmatika mezején tallózzak — a reformátorok művei közkézen forogtak. (Ma, hogy az ultramontanismus újra kikezdett bennünket szintén igyekszünk nemzeti nyelvünkön megszólaltatni őket). Majd — mint egy XVIII-ik századbeli magyar evang. dogmatikus Aach (Acs) Mihály bártfai gymnasiumi rector mondja „Magyar Theologia"-ja

1) előszavában — „istenfélő eleink, hogy a nemzetünkben és vallásunkon levő emberek között az Istennek ismerete jobban-jobban terjedne, nemcsak ők magok sok szép idvességes könyveket irának és a közönséges lelki épületért ki-nyomattatának; hanem más idegen nyelvekből is Magyar nyelvünkre fordítanak; kik közzűl most is néhol-néhol láttatnak ama Kegyes emlékeztető Szent-írás magyarázó Doktorok és Professorok Theologiái, úgymint: Hutterus Lénarté, Hunnius Aegidiuse, Hunnius Miklósé, Meisner Boldizsáré, Hafienröffer Mátyásé, Maier Friderikus Jánosé, Kegelius, Filepnek XII elmélkedései, Gerhard Jánosnak a kegyességről való gyakorlása, Arad Jánosnak Paradicsom Kerte, Mollerus Mártonnak a keresztény életnek és idvességes halálnak mestersége. Hová lettek a becses művek? Végkép elpusztultak vagy csak lappangnak az éji homályban, a nyilvános és magán könyvtárak rejtekhelyein?-) S ki ne hallott volna Szegedi Kis István „ Theologiáe sincerae loci communes. Basel, 1593". cz. hires dogmatikájáról? S nem ismeretesek-e még ma is a XVII-ik századból, hogy a „Formula Concordiae"-nak 1598-ból való s a kassai püspöki könyvtár tulajdonában levő egyetlen magyar fordítását ne is említsem — Lethenyei J. Hutter L. szerint készített „A Szent írásbeli hitünk ágainak összeszedése. Csepreg. 1635"; ifj. Aachs (Ács) Mihály, König F. szerint készített „Magyar Theologia, Bártfa, 1635" cz. munkái avagy Szencsi Molnár Albert fordításában (1624. Hannover) a Kálvin nagy Institutiója; Komáromi Csipkés György fordításában (1635) Wollebius Iheol. Compendiuma? Hát igen, — ezek a művek — nekünk jobb idők magyar ev. prot. dogmatikusainak szégyenünkre mondom — még csak ugy ahogy, legalább nevükről ismeretesek. Hanem aztán le egészen a legújabb időkig hiába tallózunk: egyházi irodalmunk egyetlen ') Aachs (Ács) Mihály (ifj.) Magyar Theologia. König F. szerint. Bártfa 170ÍI. 2) Egy ev. ref. lelkész vendéglős fiának háza padlásán szülőföldemen magam is találtam egy egész láda XVII. századbeli vallásirodalmi (többnyire asketikus irányú) munkát, köztük igen becses unicum számba menő dolgokat. Hát másutt mennyi lehet!