Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Könyvismertetés

Könyvismertetés. Hörk József ev. theol. tanár: Magyar Protestáns Egyházjog. Pozsony 190Ü. Budapest. Stampfel Károly kiadása. Stampfel-féle Tudományos Zsebkönyvtár. 119—1Ü0 A Stampfel-féle Tudományos Zsebkönyvtár czélja az, hogy a legkülönbözőbb tudományágak körébe vágó ismereteket compendiosus modorban nyújtsa az érdeklődőknek. Ennélfogva az ezen „Tudományos Zsebkönyvtár" ban'megjelent munkákban sohasem szabad úgy lapozgatnunk, bogy szem elől téveszsztik a vállalat teljes czímét. Ezeket előre kellett bocsátanom, midőn Hörk József: Magyar Protestáns Egyházjogáról kivánok szólani, mert a mértéket, melylyel ezen munkát mérni kell, mérni lehet, a fenti körülmények adják meg. Ismeretes dolog, hogy minő szegény a mi prot. theologiai irodalmunk. Ha ez általában áll: áll kétszeresen az egyházjogra nézve. A szaktanárok tudják hogy minő nehéz dolog hallgatóikat az előadásokon készített jegyzet mellett más alkalmas vezérfonalhoz juttatni. Tehát minden e téren megjelenő művet örömmel lehet üdvözölnünk és örömmel üdvözlöm Hörk József munkáját is, mely az egyház jogi életére vonatkozó s részben belső, részben külső eredetű tudnivalókat tömören összeállította Hörk müvének különösen hasznát fogják látni a theologus ifjak, kik ebben sok mindent feltalálnak, a mit csak hosszas utánjárással gyűjthettek volna egybe. De hasznát vehetik mások is, lelkészek és világiak egyaránt, főleg akkor, ha a saját egyházunk joga mellett a testvéregyházak jogviszonyaival is megismerkedni kívánnak. Hörk műve 7 főrészre van tagolva. I. Bevezetés (fogalom). II. Források (Eredet). III. Beosztás (Kép). IV. Hittan (Létalap). V. Egyházi élet (Létnyilvánulás). VI. Egyházalkotmány (Létalak). VII. Egyházi vagyon. Pénzügyek (Külső létfeltétel). Ez a hét rész azonban tulajdonképen kettőre vonható össze ú. m. Általános tanok és a magyarországi prot. egyházak tényleges szervezetének ismertetése. Főleg ez az utóbbi rész az, a melyért használatra felettébb alkalmasnak tartom. A mű első főrésze, mely inkább általános tanokat foglal magában, épen ezen természeténél fogva könnyebben szolgáltat alkalmat a kritikára. így p. o. a magam részéről szükségtelennek találom, bogy egyházjogtanban a hittan főbb kérdései, a melyek magával az egyház jogi intézményével csak a lehető legtávolabbról hozhatók kapcsolatba, ismertetve legyenek. Ε rész bátran kihagyható és a kihagyással a mű értéke növekedni fog. — Ellenben fontos fogyatkozás az, hogy az egyház és állam viszonyáról nem szól