Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Könyvismertetés

78 Κ öny vismertetés. tüzetesebben a szerző, a mi pedig egy egyházjogi műben elengedhetetlen kellék. Nem holmi kívánalmak felsorolása kell ide (p. o. a 49—50. lapon), hanem a tényleges viszonyok ismertetése, a mire nem elegendő néhány törvény felsorolása a források közt. (14—23. 1.) Nem osztom az „egyházjog"-ról adott fogalmat, mely szerző szerint „azon jogi szabályok összesége, melyek az egyháznak belső életét, saját híveihez és intézményeihez és külső életét — kívüle létező intézményekhez és egyénekhez való viszonyát szabályozzák". Sokkal egyszerűbb ennél, ha az egyházjog alatt azon jogszabályok összeségét értjük, melyek az egyházra, mint társadalmi intézményre vonatkoznak. A külső és belső, valamint az egyetemes és részszerű egyházjogok között való különbségtétel felettébb elméleti és nem eléggé indokolt. A külső jogforrások között szerző túlságos fontosságot tulajdonít Π. József házassági nyiltparancsának, „mivel még ma is részben ez az egyházi házassági jog a szorosabb értelemben vett magyarhoni protestánsokra nézve". Pedig a Josephinum ma már mindenkire s így ránk protestánsokra nézve is tisztán jogtörténeti jelentőségű és különben is mindig állami és sohasem egyházi házassági jog volt. Egy lényeges kifogásom e mű ellen, a mit használóinak figyelmébe ajánlok épen úgy, mint a szerzőnek, hogy sok helyen a protestánst egy értelműnek veszi az ág. hitv. evangélikussal. Ez áll főleg a 37—43. lapokon olvasható „Istentisztelet" és „Szentségek" czímű alszakaszokra. Nem szándékom a mű apróbb fogyatkozásait, esetleg sajtóhibáit is ismertetni, azért csak azt jegyzem meg, hogy ilyenek is vannak benne, a melyekre jó figyelni. így a 12. lapon „tolnai" zsinatról (tordai helyett), Helv. confessio secünda-ról (posterior helyett) van szó. A komjáthii zsinatot 1623 helyett a régi keletű 1626-os datumra teszi stb. Bárminők legyenek is azonban ezen rész ellen a kifogásaim — bár nem túlságosan terhelők azok — mégis a művet használhatónak és főleg theologüs ifjakra nézve igen szükséges compendiumnak tartom s nem tehetem, hogy elismeréssel ne emlékezzem meg a kiadóról is, ki e munka közrebocsátával a lelkészjelölt ifjaknak bizonyára nagy szolgálatot tett. Polcoly József. Lenen Géza, lic. theol. ev. ref. lelkész Tiszaroffon, Sabatier mint református és dogmatikus. Magántanári próbaelőadás. Különlenyomat a „Prot. Szemlé"-böl. Budapest. 1903. 23 oldal. Ára 24 fillér. Rövid időn belül már harmadik munkáját látjuk szerzőnknek. Mindenik bizonyos alkalom szülötte. Ez utolsó magántanári próbaelőadás volt. Mint ilyen nemcsak a tárgy megválasztása, hanem a