Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

A Babel-Bibelvita. I. Hornyánszky Aladártól

A Bábel-Bibelvita. 9 Bottá 1843—45-ben feltárta a chorsabadi magaslatot. Néhány évvel később (1849—51) Layard a kujundsiki halom bensejét tette vizsgálódás tárgyává. Következett a franczia expeditió (1852—54) Babylon területén, az angol Loftus és Taylor vállalkozása (1853—54) AVarka, Senkereh és Mukajjar környékén. Mit a föld bomlasztó hatalma nem tudott megsemmisíteni, az most ismét napfényre került. Városok alapfalai, paloták fundamentumai, alabastromba vésett reliefek, téglákra rótt feliratok. Mindé maradványok fogyatékosságuk daczára is gazdag felvilágosítást adtak arról, miről odáig oly keveset lehetett mondani. Első sorban a kétfolyamvidéki világbirodalmak külső történetéről. A királyok az emlékeken magok beszélik el életük folyását. Feljegyeztetik, mikor vették át az ország vezetését. Száraz statisztika formájában évről-évre beszámolnak hadjárataikról, hódításaikról. Elősorolják a szélrózsa minden irányában fekvő népeket, kisebb-nagyobb tartományokat, melyeket adó alá hajtottak, megsarczoltak vagy deportáltak. Különös kedvteléssel, a szigorú pontosság látszatával összegezik a zsákmányt, az elesettek, kivégzettek és fogságba vittek számát. Ékiratos tudósításaikhoz rendesen illusztrácziókat csatolnak. Az utókor ne csak szóval értesüljön az ő tetteikről, de kőbe vésett képek által is. A háború menetének minden részlete gazdag variatiókban megtalálható e reliefeken. Kezdve a csapatok elindulásától a hadvezér diadalmas visszatéréséig. Ez emlékek fellelése a régi Kelet históriájának legfontosabb fejezetét tette hozzáférhetővé. Babylon és Assyria történetét most már reális alapra lehetett fektetni. Megnyíltak az eredeti kútfők, melyeknek hiányát oly sokáig érezte a kutatás. Ha a teljességet illetőleg az anyag sok kívánni valót hagyott is hátra, a kezdet messze túlszárnyalta a valaha táplált reményeket. Az eredmények azonban nemcsak az assyriologiának szóltak. Részt követelt a haszonból az ó-test.-i tudomány is. Nyilvánvaló volt, hogy a történet, földrajz, ethnographia szempontjából elsőrangú segédforrásra tett szert az írás tanulmánya. Izráel és Juda közel 3 évszázadon át állt közvetlen politikai összeköttetésben a Tigris és Eufrát partján lakó hatalmakkal. Ebbe az időszakba ^esik a próféták működése. A történeti könyvek, a prófétai iratok lépten-nyomon reflektálnak az éjszaki ellenségre. De megjegyzéseik sokszor túlságosan szűkszavúak; homályosak vagy ellenőrizhetlenek. Más tudósítások pedig nem segédkeznek a bizonytalanság eloszlatásán. A mesopotámiai ásatások végre meghozták, mire oly nagy szükség volt. Az ő támogatásuk mellett az ó-test.-i közleményeket ellenőrizni és kiegészíteni lehetett. Hol az írás csak egy-egy nevet őrizett meg, ott az ékiratok gyakran hosszas történettel szolgáltak. Népek, melyekről az ÓT-nak nincs mit jelentenie, most változatos sorsuk aprólékos eseményeiben is ismertekké váltak. Kétes