Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Az apostoli hitvallásért folytatott harcz. I. Daxer György dr.-tól

34 Dr. Daxer György. Midőn a szándékot és óhajtást, amelyekből a kérdés kiindúlt, tisztelem, végül még csak két tanácsot adhatok a kérdezőknek, amelyeknek követése által ők illőbb és biztosabb módon érhetik el azt, amit óhajtanak. Először a dogmatörténetnek és a symbolikának szorgalmas tanulmányozása, hogy úgy a hitvallások eredeti értelméről, mint ezen értelmük történetéről és — sokszor egészen új értelemig való — változásáról maguknak igazi tudást szerezzenek és hogy magukat látszólag vagy tényleg idegen gondolkodási módokba beletalálják és azoknak igazságbeli tartalmát kitalálhassák. Azután ragaszkodás az egyetemen netán nyert, az úgynevezett vagy igazi hagyománytól eltérő vallásos meggyőződésűkhez, nehogy rövid időre a hivatalbalépés után az ismét elmosódjek vagy megtört lelkiismerettel félretétessék, amiről egykor meggyőződtek. Agitációk nem használnak, legkevésbbé ha még nem eléggé érett személyektől indulnak ki. De ha mindnyájan, mint férfiak, az egyházi hivatalban hiven ragaszkodnak azon eszmékhez, melyeket mint ifjak magukévá tettek, akkor bizonyára aranykorszak virrad fel Jézus egyházára és ama bajos szükségbeli állapotok is, melyeket most el kell viselni, megszűnnek. Függelék: Az apostolikum lényeges tartalma azon hit vallásában áll, hogy a keresztyén vallásban ezen javak: „szent egyház", „bűnök bocsánata", „örök élet" ajándékoztatnak, hogy ezen javak birtoka az istenben, mindenható atyában, az ő fiában, a Jézus Krisztusban és a szent lélekben való hitnek vannak megígérve és hogy azokat Jézus Krisztus, ami Urunk megszerezte. Ezen tartalom evangéliomszerű. Harnack, ezen a küldöttség kérdésére adott válaszának nyilvánosságra hozatalával megindult az apostolikumért folytatott vita. Első sorban a lapok voltak azok, amelyek Harnack válaszára figyelmeztettek és abból azt kiemelték ami az apostolikum elleni állásfoglalásra vonatkozik. Elüljárt két politikai konservativpárti és egyúttal határozott keresztyén, egyházi szellemű lap, a „Reichsbote" és különösen az úgynevezett „keresztes újság" (Neue preussische f [= Kreuz] Zeitung). Ez utóbbi közölte először (386. számában) Harnack fenti válaszát és azután sorjában hozta az ellene irányuló czikkeket. Csatasorba álltak a positiv irányú egyházi lapok is; így „Der evang. kirchl. Anzeiger für Berlin" (35. sz.), a (Stöckerféle) „Deutsche evang. Kztg." (35. sz.) az „Evang. Kztg." (39. sz.), a hannoveri lelkészek lapja (Hannover. PastoralCorresp. 19. sz.), az „Allgem. ev. luth. Kztg." (37. sz.), a positiv unió havi folyóirata, a „Kirchl. Monatsschrift" (12. sz.) és mások. Nem lehet czélunk és feladatunk ezen lapok véleményét egyenként és egész terjedelmében itt közölni

1). Csak arra l) Aki a részletek iránt érdeklődik, megtalálja az illető lapok megfelelő