Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Az apostoli hitvallásért folytatott harcz. I. Daxer György dr.-tól

Az apostoli hitvallásért folytatott harcz. 35 arra szorítkozunk, hogy czikkeiknek főbb gondolatjait kiemeljük. Mindjárt a legelső nyilatkozatok Harnack ellen elismerik ugyan, hogy Harnack óvta és vissza is tartotta a tanulókat az agitácziótól és helyteleníti a jelszót, hogy az apostolikumot el kell törülni (1. a felelet 3. pontját). De annál nagyobb erélylyel mutatnak rá Harnack azon szavaira is, — melyek mind ezt hatástalanná teszik és egyenesen kihívják az ellenmondást. így, mikor azt mondja, hogy az apostolikum sok komoly és őszinte keresztyén embert megbotránkoztat (1. p.), hogy azt a liturgiái használatból eltávolítani . . . vagy más hitvallással helyettesíteni kell (4. p.) Zöckler szerint (Ev. Kztg. 39. sz.) az, amit az apostolikum, ezen tiszteletre méltó irat hátrányára mond, túlsúlyban van. Tanácsa odairányul, hogy addig, míg tanulók, ne próbálják eltávolítani, de mint lelkészek majd megtehetik. „Nem bizalmatlanság és ellenszenv ápolása, hanem a kegyeletes odaadás felkeltése az egyház hitvallásai iránt kellene, hogy azok törekvése legyen, kik egyházunk jövendő szolgáinak tanulmányait vezetik." Nathusius (greifswaldi theol. tanár) a „Konservative Monatsschrift" (okt. számá-ban) az egészet „ein Programm zur Kampftaktik einer Partei gegen die Grundlagen der Kirche" névvel illeti. Legjobban bántotta ellenfeleit Harnack azon állítása, hogy az érett, az evangéliom megértése és az egyháztörténet tanulmányozása által képzett keresztyén embernek az apostolikum több mondatán meg kell botránkoznia." (6. p.) „Amíg meg nem botránkoznak, — mondják — az apostolikumon, távol állanak azon érettségtől és mívelségtől, milyennel egy keresztyén embernek bírni kell." Ellentmondanak H. azon állításának, hogy e mondat „fogantatott szent lélektől, születék szűz Máriától" szükségbeli állapotra mutatna. Általában elitélik Harnack ama okoskodását és azt sophistikának minősítik, mely szerint „ily férfiak (mint pld. Schrempf) lelkiismeretessége általános törvény nem lehet . . . nem lelkismeretlenség, hanem erkölcsileg igazolható álláspont az, amelyet az elfoglal, aki az egyházban, még mint tanító is megmarad, noha az apostolikum egyes mondatain vagy hasonló dolgokon megbotránkozik." (8. p.) „Unsrer Meinung nach ist hier die rechte, evang. Wahrhaftigkeit nicht mehr zu erkennen" — írja a keresztes újság (393. sz.) Ezen még a 8. pont a) b) ős c) alatti limitatiók sem változtatnak. Egyes hangok még rámutatnak arra a visszásságra, hogy az egyetem theol. tudományának képviselői mily féltékenyen zárkóznak el az egyháztól jövő befolyások elől (t. i. a tanárok kinevezésében), míg ők folyton azon vannak, hogy csalhatatlan hatalmi kijelentéseikkel czikkeit vagy azok kivonatát, tartalmát a Chronik der christl. Welt 1892. évf. 36. sk. minden egyes számában és az 1893. évf.-ban. 3*