Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

A Bábel-Bibelvita. IV. Hornyánszky Aladártól

A Bábel-Bibelvita. 259 mosolyra fakasztotta az itt bemutatott tehetetlenség.

1) „Hogy az ó-test.-i kutatásnak ma még hangadó köreiben mily kevés a hajlandóság, ezt a páratlan „segédtudományt" elsó' kézből a magok szolgálatába helyezni, hogy mily kevés az érzék az ó-test.-i theologus tudományos fegyverzete ilyen kiegészítésének szükségessége iránt, arra typikus példa Budde, a jelenlegi ó-test.-i theologiának e tekintélyes szóvivője. Ő találta meg az elvi formulát és ő ajándékozott meg a locus classicussal az ó-test.-i kutatónak a régi Kelet tudományához való viszonyát illetőleg: Különválva masírozni és a hol alkalom kínálkozik örömmel egyesülten megütközni, ez legyen a jővőben is a mi jelszavunk."

2) A felszerelés hiányosságának volt természetes következménye a theologusoknak az az egyoldalú harczmodora, amelyről már fentebb esett szó.

3) A problémának csak egyik része, a bibliai lévén számokra hozzáférhető, kénytelenek voltak lemondani az offensiváról s be kellett érniök a puszta védelemmel. Sőt egész más körbe terelték a vitát, mint a hol annak lejátszódnia kellett volna. Mindez felette súlyos vád a theologusokkal szemben és megszívlelendő intés a jövőre nézve. — A meglepetés kiérezhető a hangból is, amely a theologusok hozzászólásain végigvonúl. A biztosság tudatával adott nyugodtság nálok csak elvétve található. Bizonyos kellemetlen idegesség jut kifejezésre a legtöbb brosürában. Nem egynél a vak szenvedély vezeti a tollat s a „rettenetes felháborodás" helyettesíti az argumentumokat. Léptennyomon Delitzsch személyét is belevonják a vitába, s a jóhiszeműségnek még legkisebb mértékét is megtagadják tőle. „Delitzsch discreditálja a tudományt," „Delitzsch jóhiszeműségéről aligha lehet beszélni, amit mond, azt szándékos rosszakarattal mondja," „tervszerűen elhallgat valamit, fantáziájával utána segít, sőt eljárásával becsületét is koczkára teszi" — az ilyen és ehhez hasonló megjegyzések nem ritkák a Bábel-Bíbel irodalomban.

4) Mások tudni vélik, hogy Delitzsch az ÓT.-nak heves gyűlölője és incarnált ellensége. A zsidó theologusok számára kétségen felül áll, hogy Delitzsch bősz antisemita, kinek kijelentéseit a zsidók elleni fanatismus diktálja,

5) Ezekből az adatokból eléggé világos, hogy mily mélyre sülyedt egyeseknél a Bábel-Bibel problémája.— ') Jeremias, Im Kampfe um Babel u. Bibel 5. old.; Weber Otto id. czikke 389. old.; Küchler, Die Bibel und Babel-Literatur, Chr. Welt 1902. 40. szám. 2) Weber Otto 388. old.; Gunkel is úgy gondolkozik, mint Budde (10. 11. old.) Baentsch ellenben sürgősen figyelmezteti a fiatalabb theologiai generátiót, hogy foglalkozzék mentől behatóbban assyriologiával. (Prot. Monatshefte 1903. 5. füzet 201. oldal.) 3) Szaklap II. 163. 4) Lásd főleg Klausner, Hie Babel, Hie Bibel! 4., 9., 10., 11., 13., 14., 15., 18., 19., 20., 21., 23., 24. old. 5) Münz, Eine Aufklärung über Bibel u. Babel 43. old.; jegyz. 45. old.