Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

A Bábel-Bibelvita. IV. Hornyánszky Aladártól

260 Hornyánszky Aladár. Szomorú jelenség, hogy akadt olyan theologus is, aki fegyveréül az assyriologiának, mint tudománynak meggyanúsítását választotta. A bonni Königé a kétes értékű dicsőség, hogy ez útra tévedt. A ránk maradt emlékek, mondja,

1) nem csupa eredeti feljegyzések, hanem jórészt másolatok, amelyeknél nagyon könynyen megtörténhetett, hogy mindenféle hibák csúsztak be. A babyloniai írásnak legalább is 300 külömböző értékű jegycsoportja van, egyes jelek külömböző helyeken külömböző jelentésűek s így igen könnyen megeshetik, hogy egész más valamit tartalmaz a szöveg, mint amiről az assyriologusok beszélnek. Az ékiratos táblák legnagyobb része csak összetörve jutott mireánk. Egy-egy lapot tiz és még több darabból kell összeállítani és nagyon kétséges, hogy az egymásután helyesen van-e megállapítva. A mi a történeti emlékeket illeti, azok nem objectiv históriai okmányok. A királyok főtörekvése, hogy magokat mentől jobban kidicsérjék, az események hű előadása számokra egészen mellékes. König tendentiája nyilvánvaló. Ä czél, amit el akar érni, olvasói bizalmának megrendítése az assyriologusok iránt. Az assyriologiának semmi szava sincs, ez a conclusio, mint tudomány hitelt nem érdemel, hisz a legkezdetlegesebb akadályokkal se tudott idáig megküzdeni. König hamar megkapta a választ.

5) Az assyriologusoknak nem volt nehéz rábizonyítani, hogy csak igen felületes tájékozódás után beszél és hogy semmi joga sincs az assyriologiát kritizálni. így az ép nem dicsőséges vállalkozás izoláltan maradt.

3) Sajnálatos, hogy megtörtént és hogy egyáltalán megtörténhetett. — Sűrűn észlelhető a theologusok körében bizonyos gyermekes elfogultság, mely a babyloniaiak ócsárlásában és szidalmazásában nyilatkozik. Delitzsch lekicsinyelte Izráelt, ők viszont Bábelt kicsinyelik le. Hammurabi törvénycodexét minden igazságos olvasó rendkívül becses és emelkedett gondolkozású törvénykönyvnek kénytelen elismerni. Egyes theologusok szerint az telve van ostobasággal és együgyű képzetekkel.

4) Delitzsch azt mondotta, hogy Izráel erkölcsiségében sok a kívánnivaló, ők viszont azt bizonyítják, hogy oly elvetemült népség aligha volt még a világon, mint a babyloniaiak. Κ önig

f') jobb érzését felháborítja a régi Bábel vadsága. A háborúban még a növényvilágot se kímélték ! II. Nebukadnezár azért imádkozik, hogy ellenségeinek országa elpusztuljon. Ugyancsak 6 hallatlan kegyetlenséggel kiszuratta Cidkia szemeit, a jeruzsálemi szentélyt felégette. Egy másik uralkodó avval dicsekszik, ») Bibel u. Babel 7-11. old. 2) A. Jeremias, Im Kampfe um Babel u. Bibel; Küchler, Chr. Welt. 1902. 40. sz. 3) Csak Knieschke mondja szépen utánna König fejtegetéseit. (9—11.) 4) Münz 34. old. 5) 56., 57. old.