Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

A „Héberek Evangéliuma." Baffay Sándortól

228 Raffay Sándor. Péterhez és a Péter körül lévőkhöz ment, azt mondotta nekik: „Fogjatok, érintsetek meg és lássátok, hogy nem vagyok testetlen szellem". És tüstént megérintették őt és hittek, meggyőződvén testéről és lelkéről. Ezért még a halált is megvetették, fölül emelkedvén a halálon is. A feltámadás után pedig velük együtt evett és ivott, mint testi, jóllehet szellemileg egyesült volt az atyával. A codex Tiscliendorfianus III. a Sinai hegyén 1860-ban talált görög nyelvű minusculáris kézirat a 9-ik századból, amely a Máté és Márk evangéliumát tartalmazza. Ennek szélein Mt. evangéliumához négy ízben van odajegyezve, hogy a Héb. Ev.-ban u. a. a hely hogyan áll. Ε jegyzetek a következők: Máté 4,

5-nél: A Héb. Ev.-ban nem ez áll: „a szent városban", hanem „Jerusálemben". Ez tehát megfelel az eredeti mondásnak, amint azt Lk. 4,

9. is megőrizte. (1. Resch, Agrapha). Máté 16,

1

7-nél: Barjona. A Héb. Ev.-ban: „János fia". oka, hogy Origenes szerint ez a hely a Κήρυγμα ΙΖίτροι-ban fordult elő. Ámde Hieronymus, aki jól ismerte és le is fordította a Héb. Ev.-ot, egyenesen erre viszi azt vissza, a mely alapon talán azt mondhatjuk, hogy a K. 11-ba is innét került. A Péternek és környezetének való megjelenés bizonyosan u. a., amelyről Lk. 24,

3

6. I. Kor. 15,

5. s párh. helyek szólanak. Magának Lk. 24,

3

9nek a formái is visszavezethetők erre a tudósításra. Az evés és ivás megemlítése meg egyenesen Lk. 24, 4

3. Act. 10,

4

1. tudósításával rokon. Jellemző, hogy a tanítványok hitének és bizonyosságának fölkeltésében mily roppant szerepe van mindenütt a közvetlen érzéki érintkezésnek, de még sokkal jellemzőbb az, mily döntő jelentősége van a feltámadás tapasztalatának. Péter első levelében olvasunk ehhez hasonlót, hogy a Krisztus feltámadása a ker. remény bizonyosságának is alapja és kezese. Itt is hasonló a gondolat: a tanítványok nem félnek a haláltól, hanem megvetik azt és fölül emelkednek rajta, mert látják a Krisztus példájából, hogy aki az Istennel összeforrott, az ha testi életét elveszíti is az Istennel él örökké. Hogy Jézust a tanítványok a feltámadás után csak szellemnek, jelenségnek nézték és tartották, arra számos adat van a kanonikus iratokban is (Act. 1,

3. s párh.), de mindenütt ott van azonnal a czáfolat is, ha nem is oly érzéki formában, mint azt pl. a Tamás esete mutatja (Ján. 20,24-29·)·