Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

A „Héberek Evangéliuma." Baffay Sándortól

A „Héberek evangéliuma". A „Héberek evangéliumáét az első században ős a második század elején keletkezett iratok (Clem. Rom., Barnabas, Hermas, Didaché), nem említik és nem idézik. A legelső, aki megemlékezik róla, Eusebius szerint (Hist. eccl. IV. 22, 7.) Hegesippus, aki e munkát a héberek és syrek evangéliumának nevezi. Azután egy ízben idézi Alex. Kelemen, három ízben Origenes, kétszer Irenaeus, háromszor Eusebius. Epifanius és Hieronymus többször hivatkozik rá. Hieronymus igen sokra becsülte, görög és latin nyelvre is lefordította, amiért aztán Mopsvestai Teodor meg is vádolta azzal, hogy egy 5-ik evangéliumot akar az egyházba becsempészni. Ez evangélium különböző nevek alatt fordul elő: 1. το καθ' 'Εβραίοι-ς είαγγέλιον (Eus. III. 25, 5· 27, 4· 39,

1

7. IV. 22, 8. Clem. Alex. Strom. II. 9,

4

?). 2. είαγγέλιον ν.αΰ' 'Εβραίους (Nicephorus Stichot). 3. είαγγέλιον κατά 'Εβραίους (Epif. Haer. 30, 3· 46, 4. Έβραϊκόν (Epif. 30,

1

3). 5. Ί'ουδαϊκόν (Cod. Tisch. III.) 6. Evangelium secundum Hebraeos (Hier, de vir. ill. II. in Mich. 7, 6. ad Mt. 27,

1

6. in Ezech. 18,

7. Beda). 7. Evangelium Hebraeorum (Hier prooem. in Jes. 18.; in Ezech. 1-6,

1

3). 8. Evangelium Judaeorum (Euseb. Theofania). 9. Hebraicum (Hier, in Mt. 2, 5). Az elnevezése tehát sokféle. De az bizonyos, hogy a nevét e mű nem a szerzője, hanem az olvasó közönsége után nyerte, és pedig akkor, a mikor azt a görög nyelvű evangéliumoktól már meg kellett különböztetni. Eredetileg a neve „evangélium" lehetett. Ezt az evangéliumot használták a nazarénusok (Epifanius, haer. 29,

9. Hieronymus ad Jes. 11, 2. 40,

1

2. Ezech. 18,

7. ad Pelag. 3,2· Mt. 12,

1

3 . 23,

3

5. Jes. prol. lib 18) illetőleg az ebioniták (Eusebius III. 27,

4. 39,

1

7. IV. 22, 8. Irenaeus adv. haer. 1, 2

6. 3,

1

2. Epifanius 30, 3,

1

3,

1

4. Hieronymus Mt. 12, l

3.). A mi a nazarenus elnevezést illeti, arra nézve nemcsak Origenes igazit útba,