Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
A Babel-Bibelvita. I. Hornyánszky Aladártól
18 Hornyánszky Aladár. nyelv Babyloniának nyelve. Utóbbi körülmény nagy horderejű adatot jelentett a kutatás számára, Nyilvánvaló ló'n belőle, hogy Babylonia műveltségének az ó-kor népei között játszott szerepe sokkal régibb keletű és szélesebb körű volt, mint idáig gondolták. Már a Kr. előtti II. évezredben egész Előázsia a babyloniai cultura hatása alatt állott. A hatás oly messzire terjedt, hogy a közeli és távoli, kisebb és nagyobb tartományok diplomátiai érintkezését is ő szabályozta. Ő szolgáltatta a nyelvet, ő szolgáltatta az irást. Ε felfedezés megmutatta az utat a fenti kérdés megoldására. A tell-el-amarnai levelek ismerete után érthetővé vált, hogy mi módon kerülhettek a babyloniai elemek Izráel birtokába. Izrael nem első kézből kapta Babyloniától mindazt, amit onnan eredettnek lehet tekinteni. A közvetítést a kanaaniták eszközölték. Századokkal előbb, mintsem Izráel a határon megjelent, közöttök már közkézen forgott a mesopotámiai szellemnek annyi mindenféle productuma. Babyloniai számítás szerint számítottak, babyloniai mértékkel mértek, babyloniai mythosokat regéltek. Mint a bevándorolt és letelepült izraeliek mesterei azután a kanaaniták a saját tulajdonukkal együtt a kivülről kapottat is átszármaztatták utódaikra. És a gyermek Izráel beletanulva a kanaani kulturába, magába szívta a babyloniainak levegőjét is. Az elsajátítás ilyen módja mellett csak természetes, hogy a befogadás minden rázkódás és ellenkezés nélkül ment végbe. De kielégítő magyarázatot nyer az a gyakran hangoztatott észrevétel is, hogy a bibliai és babyloniai elbeszélések a megegyezések mellett markáns eltéréseket is mutatnak. Izráelnek fél ezredéven át volt elegendő ideje, hogy az ősöktől öröklött hagyományt a maga sajátos fejlődésének megfelelőleg lényegesen átalakítsa. Vissza kell térnünk ismét a teremtéstörténetre. Smith és utána Budde az útnak csak felét járták meg. Megfejtettek annyit, hogy mily azonos vonások találhatók Gn. l-ben és a babyloniai legendában. De Gn. 1 mit se szól arról a harczról, mely a teremtést megelőzőleg a chaos szörnyetege és az Istenség között lejátszódott, s mely oly terjedelmes részt foglal el a babyloniai közleményben. Az azonosság bizonyítása ekként csonka maradt. A befejezés quadrált, a bevezetésnél nem volt mit összehasonlítani. Gunkel érdeme, hogy a hiányt pótolta és Tihämat lázadását az izráeli traditióban is igazolta. 1) Ugyan nem az írás első perikopája, de ó-test.-i költők és próféták gyakran beszélnek Jahvénak egy rettenetes küzdelméről. Nem részletesen, hosszú elbeszélésben, csupán odavetett megjegyzésekben, Az ellenfél neve többszörösen und Vorderasien um 1400 ν. Chr. nach dem Tontafelfunde von El-Amarna 1899. Schräder, Keilinschr. u. d. Alte Testament 3-ik kiadás ρ. 192-203. *) Gunkel, Schöpfung und Chaos 1895.
