Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

A Babel-Bibelvita. I. Hornyánszky Aladártól

A Bábel-Bibelvita. 19 változik: Rahab, Livjathan, Tannin. Az eseményből, a róluk közlött leírásból azonban világos, hogy a három név mögött egy és ugyanazon alak rejlik. Mindhárman azonosak a chaossal, Tehommal, a babyloniai Tihámattal. A chaos fellázadt, de Jahve szétzúzta őt és „mint egy dögöt meggyalázta". A szörnyetegnek voltak segítőtársai is. Ezeket erős karral szétszórta és ártalmatlanná tette. Egy és más helyből az is kitűnik, hogy az összeütközés a teremtés előtt történt. Jahve megküzdött a chaossal, legyőzte és azután a mindenséget formálta. A fenmaradt anyagból e vázat érdekes részletekkel lehet kiegészíteni.

1) Mi volt oka a lázadásnak? hogy nézett ki a szörnyeteg? milyenek voltak segítő társai? mint vonult Jahve a lázadók ellen? miként végzett velők? De az elmondottak is elegendők, hogy bárki a babyloniai mythost felismerje bennök. Jahve helyébe Bel-Mardukot téve mintha a babyloniai elbeszélőt hallaná az olvasó. Tárgy, szereplő személyek, idő, végkifej lés mindkettőnél megegyezik. Nem lehet kétséges, hogy a babyloniai teremtéslegenda bevezető szakasza szintén otthonos volt Izráelben. Sőt a megőrzött töredékekből nagy vonásokban még a történetet is meg lehet rajzolni, melyen az elbeszélés az izraelieknél keresztülment. Mint sok egyéb terméke a babyloniai szellemnek a teremtésmythos is előbb a kanaaniták körében terjedt el. Tőlük vették át a benyomuló jövevények. Az izráeliek között kezdettől fogva igen kedvelt és gyakran megismételt elbeszélés volt az Istenségnek a chaos ellen folytatott háborúsága. Erre enged következtetni az a sok variáns, mely a legenda izráeli recensiójánál észlelhető. Itt Tehom, ott Rahab, amott Livjathánról regélték egy és ugyanazon eseményt. Itt sárkánynak, ott kígyónak képzelte a szörnyeteget a népies phantázia. Idővel e variánsokat különböző sors érte. Tehomot háttérbe szorította a három szerencsésebb vetélytárs. „Az elbeszélés elmondásánál ez utóbbiakat szerepeltették, bár előbbinek ugyanannyi jussa volt hozzá". Eredeti élénk színei fakulni kezdtek. Az egykor élő alak lassanként holt anyaggá változott. Nem tünt el ugyan teljesen a teremtés éléről, de a chaos personificátiója a chaos materiájává lett. így olvasható Gn. l-ben is. Tehom itt már nem veszedelmes ellenfele Jahvénak, hanem tehetetlen anyag, melyből az isteni szó az eget és földet létrehívja.

1) Legvégül Hammurabi türvém/codexéröl kell még röviden ') Gunkel a következő helyekre hivatkozik: Rahabról szól Jes. 51

9.

1

0. Zs. 89,

1

0 stb. Job 26,,

2.

J

3. 9,

1

3. Zs. 87,Jes. 30,

7. Zs. 40.,. Livjathánról szól Zs. 74,

1

21

9. Jes. 27! Job 40

2

δ—41„

6. Zs. 104

2

5 stb. Job 3,

8. Tanninról szól Jes. 27, 51

9. Job 7,,

2. Zs. 44,

2

0 74^. Ez. 29,

3 stb. 32,

2 stb. Jer. 51,

3

4. 2) A teremtéstörténetre vonatkozólag lásd még Zimmern, Biblische u. babylonische Urgeschichte 1901. Schräder, Keilinschr. u. d. Alte Testament. 3. kiadás 488-514. Holzinger, Genesis 1898. p. 22. 1*