Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
A Babel-Bibelvita. I. Hornyánszky Aladártól
16 Hornyánszky Aladár. azt Schräder egybeállította a Keilinschriften und das Alte Testament-ben. A munkának 2-ik kiadása 1883-ban jelent meg. 1) Schräder versről-versre haladva végig megy az ÓT szövegén és mindenütt, ahol az ékiratok valami felvilágosítással szolgálnak, arról részletesen beszámol. így nem rendszeresen feldolgozva, de szétszórtan szóba kerülnek mindazon elemek, melyeket ó' az ÓT-ban és az assyr-babyloniai közleményekben közöseknek tekint. A munka legfontosabb szakaszai azok, melyek a kőt nép vallásának érinkezési pontjairól referálnak. Schräder ezekre különös súlyt helyez és gazdag anyagot bocsát olvasóinak rendelkezésére. A vízözön- és teremtéstörténetről úgy vélekedik, mint eló'dje Smith. Megtoldja Smith állításait avval, hogy az ó-test.-i sabbatk-ot szintén babyloniai eredetűnek tekinti. A babyloniaiak is ismerték a nyugalom napját. Nekik is voltak e nap megszentelésére vonatkozó szabályaik, melyek megegyeznek nz írás megfelelő szabályaival. A héberek bizonyára még Ur-Kasdimból hozták magokkal ez intézményt új hazájokba (p. 18—22.) 2) Hogy Jalwe Izráel Istene kezdettől fogva, azt a feliratok legalább is bizonytalanná teszik. A név Jahu formában megtalálható a syr-hamathi feliratokon is. Schräder egyelőre még nem mert határozottan dönteni az eredetiség kérdésében. Lehet, hogy a hamathiak lzráeltől kölcsönözték ez Istennevet. Viszont az sincs kizárva, hogy Jahu eredetileg babyloniai vagy assyr Istenség és hogy a kétfolyam vidékéről vándorolt nyugatra a héberekhez és áramokhoz, (p. 23—25.) A babyloniai bűnbeeséstörténetről nem lehet oly határozottan nyilatkozni, mint sokan ajánlatosnak tartják. Az az állítás, hogy a babyloniaiak ugyanúgy beszélték el az első emberpár bukását, mint az izráeliek, idáig nem igazolható. A legfőbb argumentum, a kép a középen látható fával és oldalt ülő két alakkal, a bizonyításra nem alkalmas. De elhamarkodott volna azt hirdetni, hogy a babyloniai hagyományban egyáltalán hiányzott a bűnbeesés legendája. Sőt nagyon is valószínű, hogy volt ily tartalmú elbeszélésük, melyet azonban idáig nem sikerült még felfedezni (p. 37). Babyloniából származnak az ó-test.-i kerubok és pedig azoknak nemcsak képzete, de neve is. Azonosak a babyloniai bikakolossusokkal, melyeknek formája, hivatása ugyanaz, mint az ó-test.-i. mythikus lényeké, (p. 39. 40). Schräder munkája alapján könnyedén tájékozódást szerez') Az első 1872-ben, a harmadik 1903-ban. Előbbit nem ismerem. Utóbbit Winckler és Zimmern dolgozták át oly lényegesen, hogy azt többé alig lehet Schräder munkájának tekinteni. 2) Sayce az Alte Denkmäler stb. 21. és 22. oldalán azon véleménynek ád kifejezést, hogy a babyloniai legenda szerint is a teremtés valószínűleg 7 napra volt beosztva, a 7-ik napon történt a sabbath beigtatása épügy mint a hogy Gn. 1—2, 4-ben olvasható.
