Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
Az apostoli hitvallásért folytatott harcz. II. Daxer György dr.-tól
121 Daxer György. Az apostoli hitvallásért folytatott harcz. Már sokkal kedvezőtlenebb a „Christi. Welt" első Ítélete (50. számában) Rade tollából. Nagyon sajnálja a rendelet kiadását úgy, ahogy megtörtént. Igaz, hogy a tanítás szabadságát nem érinti, de a superintendensek és fősuperintendensek lelkipásztori tevékenysége által akarja a modern theologiát a porosz ev. egyház lelkészi hivatalaiból kizárni. „Die Professoren lässt man in Ruh, ihre Schüler wird man drangsalieren". Ami pedig azt illeti, hogy „az, akinek a közös keresztyén hit alapigazságaival ellenkező meggyőződése van, őszinte szívvel az ev. egyházban az Ige szolgája nem lehet" — elítélj. ezen mondat világos, de egyúttal annyira homályos beszédjét. Ők — mondja — elutasítják és nem képviselik ezt az álláspontot, de ellenfeleik és mások is mégis reájuk fogják vonatkoztatni. Van a rendeletben sok olyan dolog is, aminek örülni lehet, de baj, hogy a porosz ev. egyház hatósága „in einem so ernsten Streit, wie der gegenwärtige, nichts Besseres zu sagen hat, als ein solches zum mindesten vieldeutiges Wort". Két héttel később (az 52. számban) a Chrl. Welt — más szerző tollával — sokkal kedvezőbben ítélte meg a rendeletet. Az 1893. évf. 7. számában pedig azt mondja róla, hogy az „ist ja nur der getreue und insofern erfreuliche Spiegel dessen, dass unsere kirchlichen Zustände verworren und unhaltbar sind". Beyschlag kék füzetjeiben (Deutsch-evang. Blätter 1903. 1. sz.) Radeéhez hasonló álláspontról Ítélte meg. Szerinte a rendelet főleg azon lelkészek hálájára számíthat, akik feltétlenül az apostolikum mellett foglalnak állást. A rendelet kétértelmű és egyoldalú, csak a gyülekezetek orthodox tagjainak aggodalmaira van tekintettel, de a modernekéira nem. — Még sokkal élesebben Ítélik meg a rendeletet a liberális (politikai és egyházi) lapok, mint pld. a „Prot. Ver. Corr." és a „Prot. Kirchenzeit." Utóbbi azt mondja róla, hogy „widerspruchsvoll, theologisch und relig. schwach". — Érdekes még az ultramontan „Kölnische Volkszeit." nézete, amely a rendeletben Harnack elleni verdiktet lát. Fontos még Herrmann Ítélete a rendeletről, melylyel már fentebb ismertetett füzetjének 1) (10. 1.) 2. részében találkozunk. Itt arról szól, hogyan kell az apostolikumot a lelkészek felszentelésénél használni. Ezen kérdésre a porosz egyházi főtanács rendelete is felel. Ezen felelet olyan, hogy az egyházban lévő meghasonlást tekintetbe veszi és mindkét félnek, mely egymással szemben áll, lehetővé akarja tenni, hogy az egyházban megmaradjon. 2) A szerző maga, hogy ezen kérdésre feleljen, kiindul abból, hogy az egyház a hivők közössége. De akkor a hitjelöltnek, ') Herrmann: Worum handelt es sich in dem Streit um das Apostolikum. 18. sk. lapjain. 2) A rendeletnek és a theol. ellenfélnek illetlenül gúnyoló jellemzése a 20—23. lapon nem érdemli, hogy figyelembe vegyük.