Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
A Babel-Bibelvita. I. Hornyánszky Aladártól
8 Hornyánszky Aladár. megbecsülhetlen bizonyíték birtokába jutott az írás hitelreméltósága mellett. „Az ékiratos özönvíztörténet nagy értéke abban rejlik — írta néhány esztendó'vel késó'bb Smith —, hogy önálló pendantjaként lép fel a bibliai tudósításnak és ennek javára a legrégebbi tanúságot szolgáltatja". 1) A felfedezést ép ezért osztatlan öröm kisérte. Minden oldalról sürgó'sen óhajtották, vajha a Genesis egyéb részleteire is hasonló fény derülne. Az intensiv érdekló'dés arra indította a Daily Telegraph főszerkesztőjét, Edwin Arnoldot, hogy a lap költségén expeditiót szervezzen a ninivei ásatások folytatására és annak vezetésével Smitht bízza meg. Speciális czélja a vállalatnak a Genesis elbeszéléseivel rokon babyloniai legendák felkutatása illetve a British-Muzeumban levő ilynemű töredékeknek kiegészítése volt. Smith eleget tett a felszólításnak és fél esztendó't töltött a távol keleten. 2) Talált is a vízözön- és a teremtéstörténethez tartozó néhány becses fragmentumot. 3) Röviddel a visszatérés után a British-Museum 20.000 M-nyi költséget bocsátott rendelkezésére és Smith újból felkereste az ásatások helyét ugyanazon czéllal, mint az elsó' alkalomkor. A második expeditió 1873. novembertó'l 1874. juniusig tartott. A két útról magával hozott anyagot, miután előzőleg már egyes részeket önállóan publicált, összefoglalva The Chaldean Account of Genesis-ben tette közzé (1875). 4) Smith már 1872-ben, felfedezései elején, meg volt győződve, „hogy a Genesis összes régibb elbeszéléseire a babyloniai és assyr romhalmazok alatt oly soká eltemetett feliratok új és meglepő fényt fognak vetni". Ez a szempont irányította további kutatásait, expeditióit. A Chaldean Account of Genesisben igazolni kívánta, hogy feltevésében nem tévedett. A Gn 1—11-ben foglalt közlemények parallelái csakugyan fellelhetők a babyloniai emlékeken. Izráeli hagyomány szerint az emberiség őstörténete a teremtés, a paradicsomban való időzés, a bűnbeesés, az egész emberi nem megromlása, a vízözön, a bábeli torony építése és az ott végbement szétszóródás egymásutánjában játszódott le. Ugyanígy szól a két folyamvidéki traditio is. A babyloniai legendák ugyanazon sorrendben helyezkednek egymás mellé, mint a biblia tudósításai. Az elbeszélések tartalma is nagyjában feltűnően megegyezik. Az Eufrát és Tigris partján ha nem is ') Chald. Genesis 1876 ρ. 234. 2) 1873 elejétől ugyanazon év juliusáig. ή Chald. Genesis ρ. 7. 4) A munkát németre Chaldäische Genesis czímmel Delitzsch Hermann fordította (1876), excursusokat Delitzsch Frigyes adott hozzá. Smith 1876-ban harmadik expeditiót vezetett a régi Assyriáha. Ez útról nem tért többé vissza. Meghalt pestisben Aleppoban. Hogy az egykori hethita város Karkhemis az Eufrát mellett fekvő Dserabissal azonos, azt Smith e harmadik expeditionál állapította meg.
